Feltétlenül szükséges az uborka metszése? Ha igen, milyen esetekben? Hogyan kell szakszerűen metszeni a lehető legtöbb termés eléréséhez? Ezekre a kérdésekre ebben a bejegyzésben igyekszünk válaszokat adni. 

Uborka metszése 3 lépésben

Az uborka metszése a támrendszer mellett termesztett uborka esetében szükséges. Ezt egyrészt a növény méretének, sűrűségének alakítása miatt kell elvégezni, másrészt a termésmennyiséget lehet általa szabályozni. Az uborka metszése 3 lépésben elvégezhető:

1. Az uborka gondozása során a fiatal növények főhajtását támrendszerre igazítjuk, ami lehet egy függőleges huzal vagy háló, rács. Kapaszkodó indáival egyébként is felfelé törekszik, könnyen rácsavarodik arra, amit talál.
2. Van, aki már háromleveles palántakorában lecsípi a főhajtást, így egy növénynek két fő szárat nevel, amit a támrendszerre futtat. 
3. A kívánt magasság (kb. 2 méter) fölé hagyjuk nőni a főhajtást kb. 40-50 cm-rel, csak azután vágjuk le a felesleget, ezzel elérjük, hogy megerősödjön a teteje, amit rögzítünk a támrendszerhez, így stabilabban megtartja magát és a terméseket.
   
   
   

A főhajtás visszacsípésével az oldalhajtások számát növeljük, így több termést is nevel a növény. (De van olyan művelési mód is – termesztőberendezésben -, amikor a főhajtás növekedésére és erősítésére törekednek, azon hagynak meg minden termést, az oldalhajtásokat mind leszedik, hogy egyáltalán ne sűrűsödjön be az állomány, átszellőztethetőbbé váljon, így sok növényvédelmi probléma előzhető meg a párásabb légtérben.)

Azonban az uborka metszése magába foglalja az oldalhajtások kordában tartását is. A növény 30-50 cm-es magasságban kell metszeni. Ez azt jelenti, hogy e magasság alatt a növény főhajtásáról a hónaljhajtásokat tőből le kell vágni a levelek alól (virággal együtt), míg e magasság fölött ezeket az oldalhajtásokat egy-két levélre kell visszacsípni (később három-négy levélre), mert minden levél mellől új termések és új hajtások is kinőnek. De ha túlságosan elsűrűsödik az állomány, szellősebbé tételéhez ritkítani kell néhány oldalhajtás teljes eltávolításával.

A növény tövénél az alsó leveleket el kell távolítani, hogy a talajról való fertőződéseket megelőzzük, illetve így könnyebb öntözni is anélkül, hogy víz jutna a levelekre.

Uborka kacsolása egyszerűen

Az uborka növény hónaljhajtásait hívják kacsnak (a paradicsomhoz hasonlóan), mely a levelek tövéből kinövő oldalág. Az uborka kacsolása azt jelenti, hogy ezeket a kacsokat részlegesen vagy teljesen eltávolítjuk, vagyis a kacsolás is az uborka metszése.

Uborka metszése videó

Van egy kedvenc videónk, ahol nagyon szépen elmagyarázzák az uborka metszésének lényegét. A videóban jól megfigyelhető az uborkára jellemző növekedési mód, és az is, hogy a videó készítője szerint hogyan célszerű megrövidíteni a hajtásokat. A növény alsó részét megritkítja, hogy a levelek és a termés lehetőleg ne érintkezzen a talajjal. 10-20 cm magasságig csaknem minden levelet eltávolít. Az alsóbb oldalhajtásokat egy elágazásig hagyja meg, feljebb pedig kettőre, de ez később már aszerint változik, hogy mennyire sűrűsödik be az állomány, ha nagyon sűrű, akkor akár tőből is visszavágja, kacsolja a mellékhajtásokat.

Uborka szedés

Az uborka gondozása magába foglalja azt, hogy az első terméseket hamar le kell szedni – függetlenül attól, hogy szükségünk van-e éppen uborkára -, mert a tápanyag-ellátás zavarát okozhatja, ha rajta hagyjuk. Ilyenkor a növénynek hirtelen nő meg a tápanyag-igénye, a termésérleléshez és a további terméskötődéshez egyidejűleg lenne rá szüksége. Mivel nem, vagy csak nehezen lehetne kielégíteni ezt az igényt (és a növény korai elöregedését idézné elő), az elégtelen tápanyag-utánpótlás miatt inkább megszabadul az egyik feladattól és elrúgja a fiatal terméseket. Ilyen körülmények között még a hajtásnövekedés is leállhat. Ezért jobb, ha korán leszedjük az első terméseket, hogy egyfelől meg tudjon erősödni a növény, másrészt az elérhető tápanyagot inkább a további termésnövekedésre fordítsa.

Az érett uborkákat a későbbiekben se ne hagyjuk elöregedni a száron, rendszeresen szüreteljük, mert azzal segítjük elő a további termésképzést. A termés észszerű betakarítását a következő cikkünk tárgyalja részletesebben.

Forrás:

Hodossi Sándor, Kovács András, Terbe István: Zöldségtermesztés szabadföldön. Mezőgazda Kiadó.