Fokhagyma gondozása

Egyéb kategória, Fokhagyma, Tudástár

A fokhagyma gondozása az ültetéstől a betakarításig

Bár nem tartozik a sok törődést kívánó zöldségnövények közé és szinte bárhol termést hoz, de a nagy hozam érdekében érdemes kielégíteni az igényeit és megelőzni a betegségeit.

A fokhagyma gondozása egyszerű: megfelelő termőhely kiválasztása után az ültetés sűrűsége és mélysége meghatározza a későbbi fejlődést. Bár nem kifejezetten vízigényes, a fontosabb fejlődési fázisaiban öntözni kell, ha nagy a szárazság.

A fokhagyma betegségei és kártevői többnyire fertőzött talajból indulnak ki. Ha felszaporodnak, de ha betartjuk a 4-5 éves vetésforgót, ezek minimálisra csökkenthetők. A legtöbb gombás betegség is csak helytelen kezelés mellett lép fel kártételeivel a hagymákon.

Felszedéskor se néhány héttel előtte, se utána ne érje víz a hagymákat, legyen ideje a gyökérnyaki záródásra, száradásra, melyek meghatározzák a tárolhatóságot. 

A fokhagyma öntözése

A fokhagyma a gyökeresedés és lombfejlesztés idején, illetve fejesedéskor igényli az öntözést, ha nincs elég csapadék. Elegendő vízellátottság nélkül kicsik maradnak a hagymafejek.

Az öntözővíz ne legyen túl hideg és egyszerre ne juttassunk ki túl sok vizet, mert nem szeret pangó vízben állni. Locsoláskor ne kerüljön víz a levelekre, gyökérnyakra, mert a vizes közeg elősegíti a betegségek kialakulását.

Betakarítás előtt két-három héttel már egyáltalán ne öntözzük, a tárolhatóságát rontja.

A fokhagyma permetezése

A fokhagyma termesztése során egyes betegségek és kártevők ellen permetezni is lehet, de csak az időben elvégzett kezelés óvja meg a termést. Tehát a fokhagyma gondozása jellemzően megelőzés.

A talajlakó kártevők ellen az ültetéskor kijuttatott talajfertőtlenítővel védekezhetünk.

Repülő rovarok esetén nem szabad megvárni, míg lerakják petéiket, szín- (legyek, tripszek) és feromoncsapdákkal (molyok) nem csak rajzásuk időpontját tudjuk meg, de gyérítjük is őket. Nem ökológiai szemléletű termesztés esetén cipermetrin, deltametrin, acetamiprid, lambda-cihalotrin hatóanyagú vegyszeres permetszerekkel védekeznek ellenük. Azonban lehet környezetbarát levekkel is, például a hagymalégy ellen rebarbara lével, vagy tripszek ellen zsíros tej vizes oldatával vagy káliszappanos lemosással. De egyes kártevők ellen, például a talajlakó bogárlárvák, hernyók és rovarfélék ellen a természetes ellenségeik is bevethetők.

A kórokozók, azaz a baktériumok, gombák felbukkanása leginkább a csapadékosabb időjárás következménye, ellenük réztartalmú szerekkel, illetve gombaölőkkel (azoxistrobin, mankoceb, kén hatóanyag tartalmúak) védekezhetünk. Ezt leginkább megelőzésként használjuk, mert utólag már visszafordíthatatlan a kártétel.

A tevékenységüket a talajban kifejtő kórokozók, például a fuzárium ellen annak parazitálója, a Trichoderma gomba kijuttatásával szoktak védekezni.

A fokhagyma betegségei és kezelésük

A fokhagyma betegségeinek kezeléséhez fontos, hogy minél hamarabb történjen, ezért rendszeresen át kell vizsgálni az állományt. A betegségek elkerüléséhez sokszor elég, ha jó kondícióban, sérülésmentesen tartjuk a fokhagyma növényeket és nem túlozzuk el a nitrogéntrágyázást.

A vírusbetegségek terjedése ellen a szívogató rovarok pusztításával (levéltetvek, tripszek) védekezhetünk, amelyek áthurcolják egyik növényről a másikra. 

A fokhagyma gyakori megbetegedései főleg gombás és baktériumos eredetűek, azokon belül is több olyan van, ami a talajból fertőz. Ezért kell betartani a 4-5 éves vetésforgót, illetve már a fokhagyma ültetésekor védekezni ellenük a szaporítóanyag csávázásával, vagy például a fuzárium ellen azt parazitáló gombával történő talajbeöntözéssel. 

A szkleróciumos rothadás is a talajban fertőz hagymáról-hagymára, ez ellen nem permetezhetünk. Mivel tárolás során is tovább fertőzhet, figyelni kell arra, hogy ne legyenek megfelelőek a körülmények a tárolási helyen. Hasonló, a tárolás során is terjedő betegség még a botrítisz is. Azt lehet tenni kifejlődésük, terjedésük ellen, hogy betartjuk a betakarítás szabályait, illetve hagyjuk bezáródni a gyökérnyakat és száraz, hűvös körülmények között tartjuk a betárolt fokhagymát.

A leveleket támadó gombák, például a fokhagyma rozsda azon kívül, hogy nem szép látvány, nem teszi tönkre a termést, csak visszaveti a fejlődésben. Szintetikus vagy környezetbarát gombaölő szerekkel szorítható vissza terjedésük.

A fokhagyma tápoldatozása

A többi zöldséghez képest a fokhagymának aránylag nagyobb a tápanyagigénye, de ne ültessük frissen szerves trágyázott földbe. A tápanyag pótlását mindig a talaj típusához, ásványi anyag tartalmához és a növény életszakaszához kell igazítani.

A foszfor például a gyökérnövekedés idején fontos. A nitrogént általában három lépésben juttatjuk a talajba: őszi talajművelés idején, az első kapáláskor és a fejesedés időszakának elején, később már nem. A kálium a fejesedés idején szükséges leginkább, ez dönti el a termés méretét.

A műtrágyákkal szemben részesítsük előnyben a bio tápanyagokat, amelyek a növények tápanyagigényének kielégítése mellett a talaj mikrobiális élővilágára és a talajszerkezetre is jótékony hatással vannak.

A fokhagyma hatóanyag mennyiségének igénye összesen 300 kg/ha (30g/ m²). A kijuttatás során általános szabály, hogy a gyökeresedéshez a foszfor, lombosodáskor a nitrogén van túlsúlyban, míg fejesedéskor a kálium. A hagyma minőségét a kalcium ellátottság is befolyásolja, különösen a tenyészidőszak vége felé. A túlzott nitrogén adagolás a növényt fogékonnyá tesz egyes betegségekre, és a késői kijuttatás rontja a tárolhatóságot is. 

A fokhagyma teleltetése, nevelése lakásban

A fokhagyma gondozása nem egy munkaigényes feladat, így akár a lakásban is felnevelhetjük. Egy balkonládában vagy nagyobb cserépben (fontos, hogy az aljából a fölösleges víz távozhasson), ami legalább 20 cm mély elültethetjük a kihajtott fokhagyma gerezdeket szaporítási céllal. Egyes források szerint hasznos, ha előtte hideghatásnak tesszük ki a hagymákat: tároljuk ültetés előtt a hűtőszekrényben három hétig.

A termesztő edénybe zöldségtermesztéshez alkalmas földet tegyünk, amibe a fokhagyma gerezdeket mélyen, 5-7 cm-re dugjuk, ugyanis sekély ültetés esetén a gyökérnövekedés során a felszínre nyomhatja magát a hagyma. Kb. 10 cm legyen két gerezd között, hogy legyen hely a fejesedésnek Egyébiránt az ültetésnél ugyanúgy kell eljárni, mint szabadföldi termesztésnél.

Öntözésénél figyelembe kell venni, hogy a kis termesztőedény földje hamar kiszárad, különösen a napsütötte ablakpárkányon vagy meleg helyiségben, illetve túlöntözni is könnyebb. Ugyanígy, a tápanyag-igény kiszámolása ilyen kis mennyiségre nagyon nehéz, ezért fontos, hogy azt a keveset is inkább bio tápoldattal biztosítsuk, de még akkor is nagyon ügyeljünk, nehogy túl sok nitrogént adagoljunk.

A növényvédelem tekintetében egyszerűbb dolgunk van a kisebb, átláthatóbb mennyiséggel. De a kertészeti földkeverékben valószínűleg egyébként sem fordulnak elő a hagymákat megbetegítő, jellemző kórokozók, és a kártevők sem találják meg őket egykönnyen. Ha mégis, életterünkhöz való közelsége miatt egyáltalán nem javasolt a vegyszeres kezelés, inkább a házilagos, egészségre ártalmatlan keverékekkel próbálkozzunk, de legjobban akkor járunk, ha csak kézzel eltávolítjuk a beteg növényi részeket, illetve a felfedezett kártevőket!

Hónapokkal később a levelek sárgulása, elszáradása jelzi, hogy befejeződött a fokhagymafej növekedése, ekkor már ne öntözzük, meg kell várni, hogy a földje száraz legyen akkor érdemes kiszedni a földből a hagymákat.

További Leckék a Fokhagyma Termesztéséről

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme Bár a fokhagyma rendelkezik vírus-, gomba- és baktériumölő hatással, ez a képessége nem minden kórokozó ellen hatásos. Vannak a hagymafélékre specializálódott, azokat megbetegítő mikroorganizmusok, melyeknek csak az egészséges, jó kondíciójú...

Fokhagyma öntözése

Fokhagyma öntözése

A fokhagymát is kell öntözni, mégpedig nem mindegy, hogy mikor és hogyan. Ebben a bejegyzésben megmutatjuk ezekre a kérdésekre a választ. Mikor aktuális a fokhagyma öntözése A fokhagyma a tenyészideje elején - a megfelelő gyökeresedéshez és a lombfejlesztés idején -...

Sárgarépa magvetése lépésekben

Sárgarépa magvetése lépésekben

A sárgarépa a könnyen termeszthető növények közé tartozik. Helyrevetéssel szaporítjuk, ami jelentősen megkönnyíti a termesztést, de nézzük most meg, hogy is zajlik ez pontosan. Sárgarépa magvetése - ezekre kiemelten ügyelj A sárgarépát állandó helyre vetéssel...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása