A sárgarépa a könnyen termeszthető növények közé tartozik. Helyrevetéssel szaporítjuk, ami jelentősen megkönnyíti a termesztést, de nézzük most meg, hogy is zajlik ez pontosan.

Sárgarépa magvetése – ezekre kiemelten ügyelj

A sárgarépát állandó helyre vetéssel szaporítjuk. Tavasszal az első növények közt van, amelyek magját elvetjük. Nem érdemes külön palántákat nevelni, mert jól tűri a hideget, már +4˚C-on csírázni kezd.

A sárgarépának sok időre van szüksége a csírázáshoz, ennek elősegítése érdekében érdemes előáztatni a magokat vetés előtt, és a talajt folyamatosan nedvesen tartani vetés után. Utóbbit a kicsírázást követően is, nehogy a száraz föld repedezései elszakítsák az éppen csak növekedésnek indult gyökérkéket. Két-három hét, mire a sárgarépa magok kihajtanak, ezért gyakran retekmagot szórnak a sárgarépa sorokba vetéskor, mert az hamarabb kikel, így látjuk, hol vannak a répasorok. Ez a kezdeti gyomláláskor nagyon hasznos. 

Az apró magok ültetését ne szeles időben végezzük, mert a légmozgás esetleg belekap azokba és megváltoztatja a vetés sűrűségét. Ennek elkerüléséért már gyártanak ún. vetőcsíkokat, amelyet házilag is el lehet készíteni. Lényege, hogy egy biológiailag könnyen lebomló anyagból készült szalagra (például wc papír) rögzítjük a magokat – például csirizzel -, és azt fektetjük a vetőbarázdába. Ha nincs elegendő nedvesség a talajban, akkor vetés előtt szükséges azt beöntözni, ez általában inkább a nyári vetésnél jellemző.

Sárgarépa vetése szabadföldbe

Mindenekelőtt a sárgarépa magvetése előtt megfelelő magágyat kell készíteni. A talajt mélyen meg kell művelni, lehetőleg még az ősszel, legalább 30 cm mélyen, hogy a répatest később, a növekedés során ne ütközzön akadályokba, mert az deformációhoz vezethet vagy elágazáshoz: a karógyökér jellegű répatest elágazik, ha rögöt, vagy kemény ásatlan földet ér a gyökérvég. Ahol a mélyművelésre nincs mód, ott bakhátas termesztést alkalmaznak. Ugyanakkor a magok kiszórása előtt kissé tömöríteni kell a talajfelszínt, különösen a laza talajokon, annak érdekében, hogy a magok egyforma mélyre kerüljenek és egyenletes legyen a vetés. A magágy akkor megfelelő, ha a felszíne egyenletes, sima, gyommentes, ülepedett és apró morzsás szerkezetű.

Vetés előtt érdemes egy estére a magokat egy pohár kéz meleg vízbe áztatni. Másnap le kell szűrni, lecsepegtetni és hagyni őket megszáradni. Ezután lehet vetni.

A vetés mélysége kötöttebb talajokon és korai vetéskor 1-1,5 cm, de maximum 2 cm, laza talajon és kései vetéskor 3 cm, mert nyáron mélyebben vetünk, mint tavasszal, ugyanis a nyári melegben hamarabb kiszárad a talajfelszín. A vetőbarázdára ezt követően ráhúzzuk a földet és kissé lelapogatjuk a gereblye hátával, ezt hívják takarásnak.

Tavasszal a kelés 20–25 napig is elhúzódhat. A nyári időszakban elvetett magok elegendő talajnedvesség esetén 7–10 nap alatt kikelnek, és a növények is gyorsabban fejlődnek, mint tavaszi vetés esetén.

A szélsőségesen rossz talajokon kívül (futóhomok, szikes, köves talaj, erősen kötött szerkezetű talaj) bármilyen talajban termeszthető, de elsősorban a mély termőrétegű, laza és középkötött humuszos talajok az ideálisak számára, ami lehetőleg semleges kémhatású. Savanyú és lúgos talajokon (5 pH alatt 8 pH felett) nem várható jó termés.

Szempont, hogy a talaj jó vízelvezetésű legyen, a pangó vízben a répatest rothadásnak indul.

Sárgarépa vetése magaságyásba

A magaságyás előnye, hasonlóan a bakhátas termesztéshez, a talaj lazasága, melyben a répatest szépen fejlődhet. Az ágyás feltöltése választható, de például a komposzttal kevert földdel mi magunk alakíthatjuk ki azt a levegős, porhanyós közeget, mely a sárgarépának megfelelő. 

A magaságyba a rövid tenyészidejű, korai fajtákat (Duwicki, Nanti, Fertődi korai F1) érdemes termeszteni, mert azok május végétől folyamatosan szedhetők egész nyáron, a magaságyásból pedig könnyebb kiszedni, mint a veteményes többi részéből.

Mikor kell a sárgarépát vetni?

Kiskertekben, friss fogyasztási céllal – amint a talaj állapota engedi – március közepétől vethetünk. A vetés időpontja függ a sárgarépa fajtájának tenyészidejétől. Rövid tenyészidejű, korai fajtákat kora tavasztól július elejéig folyamatosan lehet vetni, a középhosszú tenyészidejű fajtákat szintén márciustól, de inkább csak június közepéig, a hosszú tenyészidejű fajták vetése pedig márciustól április közepéig lehetséges, ezek a tárolási célra történő termesztésre alkalmas fajták. A rövid, közepes és hosszú tenyészidejű fajták helyes megválasztásával június második felétől október végéig húzhatjuk szét a szedési idényt.

(Az ún. átteleltetéses termesztés esetén a nyáron – július végén, augusztus elején – elvetett sárgarépát ősszel a talajban hagyják, szalmával takarják, és tavasszal, ahogy az idő engedi, szedik fel. Ez jobb minőségű termés a tavaszi vetésű sárgarépa beérése előtti időszakban, mint a tárolt.)

A sárgarépa vetése lépésekben

1. A magok beáztatása
2. Vetőágy elkészítése
3. Vetőágy beöntözése, ha szükséges
4. Sorok kialakítása
5. Vetés
6. Takarás, enyhén lelapogatás (gereblye hátával)

A sor- és tőtávolság kialakítása függ a sárgarépa fajtájától. Nagyobb répatestű és széles vállú fajták több helyet igényelnek, mint a keskeny kisméretűek. A kisebb répatestűeket sűrűbben vetjük. A fajták vállátmérőjét figyelembe véve a folyóméterenként szükséges egyedek száma 33, 25 vagy 20 db, ezek az adatok 2,5 cm, 3 cm és 4 cm vállátmérőjű répákhoz tartoznak. A sárgarépa rosszul kel, ezért vetéskor a tenyészterület alapján kalkulált magmennyiség duplájával kell számolni.

A fajta növekedési mértékétől függően 20–40 cm sortávolságra vagy 40 + 20 cm-es ikersorba vetünk, ha ún. síkművelést alkalmazunk. Házikertekbe inkább a soros elrendezés javasolható. A sortávolság itt elegendő lehet 15–20 cm is, mely szélességben még elfér a kézikapa a sorok között.

Bakhátas művelésben a bakhátak gerinctávolsága 70–75 cm, vagy akár csak 50 cm. Magas bakhátú művelés esetén a bakhát 20–25 cm, illetve alacsony bakhátasban10–15 cm magas. A bakhátakon általában ikersoros elrendezésben történik a vetés, a sorok egymástól való távolsága 7–10 cm. A laza szerkezetű bakhátak kedvező környezetet biztosítanak a répatest növekedéséhez, fejlődéséhez.

A vetés mélysége 1-1,5 cm legyen kora tavaszi, illetve 2–3 cm későbbi vetés esetén. Egyöntetű növényállomány elérése érdekében egyenletes vetésmélységet kell biztosítani. 

A nehéz csírázást kelesztő öntözéssel segíthetjük, amely főleg a későbbi vetéseknél fontos, amikor a nyári meleg hatására hamarabb kiszárad a talaj.

Vetést követő gondozási feladatok

A vetés után a tenyészidőszak során számos ápolási munkát kell elvégezni: ritkítást, gyomirtást, a talaj cserepesedésének megszüntetését, fejtrágyázást, öntözést, szükség esetén növényvédelmi kezelést. A cserepesedés elsősorban a kötött talajok jellemzője, homokon nem, középkötött talajon ritkán fordul elő. Nehezíti a kelést, és a fiatal csíranövényeket tönkre is teheti azzal, hogy eltépi vékony gyökereit. Kapálással szüntethető meg, ebben segít, ha valamilyen sorjelző növényt (például retket) szórunk a sárgarépa mag közé.

A sárgarépa magja lassan csírázik, két-három hétig is eltart. Ezalatt az idő alatt nedvesen kell tartani a földjét. Két-három lombleveles korban egyelni (ritkítani) kell (ha nem vetőcsíkkal ültettük), illetve foghíjas sorokba át lehet ültetni kis palántát, bár azok fejlődésükben lehet, hogy elmaradnak a helybevetettektől. Egy-egy növény között kb. 3-5 cm távolság maradjon (attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb növekedésűek vannak az ágyásban.) 

A sárgarépa közepes vízigényű növény, tenyészidő alatt általában nem szokták öntözni, a természetes csapadék általában elegendő számára, de időjárástól függően néha szükség van öntözésre a megfelelő terméshozam elérése érdekében. A répák legnagyobb vízszükséglete a fő növekedési szakaszban van, amely a tenyészidőszak második felétől kezdődik, azonban vigyázni kell, mert a hosszabb ideig tartó szárazság utáni nagy vízadag hatására a gyökerek felrepednek. A másik kritikus időszak a kelés, bár leggyakrabban kelesztő öntözésre csak a későbbi, április végi, május-júniusi vetéseknél van szükség.

A sárgarépa kezdetben lassan fejlődik, ezért fontos, hogy megakadályozzuk az elgyomosodást. Kiskertekben a mechanikai gyomirtás az elterjedt.

Tápanyag-utánpótlásként a rövid tenyészidejű sárgarépáknak egy alkalommal, a közép és hosszú tenyészidejűeknek pedig kettő-három alkalommal adjunk fejtrágyát. Fejtrágyaként kapja a növényállomány a nitrogéntartalmú műtrágya nagy részét, és a kálium negyed részét. 

Szerves trágyával nem trágyázunk a tenyészidőszak során. A sok nitrogén hatására ugyanis laza szövetű, hamarabb romló gyökeret fejleszt, ezért a szervestrágyázásban részesített sárgarépa nehezen tárolható. 

Következő cikkjeinkben részletesen is végigvesszük a gondozási feladatokat.

Minőségi sárgarépa magok a webshopban