Spenót nevelése otthon egyszerűen

A spenót nevelése egyszerű, viszonylag alacsony igényű, a túlságosan savanyú talajokat nem szereti, viszont szereti a napos világos fekvést és a hűvösebb helyeket és a fagyot is jól viseli. A meleg időjárást rosszul tűri és gyorsan felmagzik. Termesztése nem igényel különösebb szaktudást, kertben, erkélyen balkonládában vagy magaságyásban is termeszthetjük. A csírázást felgyorsíthatjuk, ha az elvetett magok edényét letakarjuk fóliával vagy nejlonzacskóval, majd meleg helyet keresünk neki.

Spenót gondozása lépésekben

A spenót egyszerűen gondozható növény, ezért kezdő kertészek is bátran belevághatnak a termesztésébe. Nem szereti a nagyon meleg napos időt, ezért a nevelésére a tavasz és az őszi időszak a legmegfelelőbb, nyáron a nagy melegben gyorsan magszárat növeszt és ilyenkor már a levelei nem alkalmasak étkezésre. A magokat szabadföldbe ősszel vagy tavasszal vetjük. Vannak kifejezetten őszi és tavaszi fajták is. Tavasszal a kisebb fagyokat is jól tűri, a magok már 4 fok körüli hőmérsékleten is jól csíráznak. A magvetés után kb. 6-7 héttel már szedhetjük az első leveleket. Nitrogén és kálium igényes növény, ezért tápoldatozáskor ezt a két tápanyagot kell pótolnunk. A termesztés főbb ápolási munkái a gyomtalanítás és öntözés, de az öntözés a kora tavaszi időszakban, amikor a talaj még nedves elhagyható. Balkonon vagy magaságyásban is könnyen nevelhető, fóliával takarva pedig már a hidegebb hónapokban is lesz friss spenótunk. A szedést a nagyobb levelek kezdjük, a spenót áprilisig nevelhető, utána a nagy melegben magszárat növeszt.

A spenót tápanyagtartalma

100 gramm Spenót tápanyagtartalma

• 29 kcal
• 3,6 gramm fehérje
• 0,6 gramm zsír
• 1,3 gramm szénhidrát

Továbbá a spenót jelentős  A vitamin forrás, 100 gramm spenót a napi A vitamin bevitelünk 391%-át biztosítja. Az A vitamin nagyon fontos a szem, az immunrendszer, a pajzsmirigy és a bőrünk számára. Tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismert emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert.

Spenót ültetése előnyei

Spenótot nevelni egyszerű dolog és sikerélmény a kezdő kertészeknek is.

Az otthoni nevelés során kihagyhatjuk a növényvédőszeres kezelést és a műtrágyázást, tehát biztosított a vegyszermentes termesztés.

Spenót ültetés hátrányai

Spenóttermesztés csak kertészkedni szeretőknek ajánlott, hiszen sok törődést, odafigyelést igényel. Mivel melegben gyorsan felmagzik, napsütötte balkonon sokkal korábban érdemes vetni, akár már tél végén. Mivel rövid tenyészidejű, azaz nem sokáig tudjuk termeszteni, alaposan érdemes megtervezni, hogy milyen növény kerüljön a helyére, de ez nem bonyolult feladat. Érdemes több fajtát is kipróbálni.

Milyen spenót fajtát ültessek?

A fajtaválasztás a termesztési időszakkal van összefüggésben. Vetési idő szerint vannak tél végén (Eszkimo, Symphonie F1, Lina F1 fajták), nyáron (Matador, Solar F1, Norvak fajták) és szeptemberben vethető áttelelő fajták (Matador, Darko, Estivato fajták). Ezekről a Spenót fajtái bejegyzésben írunk nektek bővebben.