Konyhakert Tervezés – 3. Rész: A veteményes kialakítása

Balkonkert Tudásanyag, Blog

Elérkeztünk kertünk megtervezésének utolsó szakaszához is, most már megfogalmazódott bennünk, hol alakítjuk ki veteményeskertünket, valamint zöldségigényünket is felmértük. Lassan ideje nekiállni a szabadföldi munkáknak.

Kis kertünkben több lehetőség is van a zöldségtermesztésre, kialakíthatunk veteményest szabadföldben, építhetünk magaságyásokat vagy akár cserepekben, dézsában is nevelhetünk különféle növényeket. Sőt, akár ezeket vegyesen is alkalmazhatjuk. Nézzük meg most részletesen a szabadföldi és magaságyás kialakításának módját.

Szabadföldi ágyások a nulláról

Könnyű a dolgunk, ha már tavaly is voltak ágyásaink, ekkor csak némi előkészületre van szükség, karbantartásra, ha nem tettük meg ősszel. Sokan azonban teljesen a nulláról kezdenek neki, ami jóval nehezebbnek tűnhet.

A szabadföldi ágyásunk tervezett helyét alaposan meg kell vizsgálni. Többnyire vagy füves, vagy magas gyomnövényekkel sűrűn benőtt területről beszélünk. Ha esetleg cserjés, fás részt szemeltünk ki, ott mindenképp szükség van a cserjék eltávolítására. Mindig tartsuk szem előtt azonban, hogy a gyomnövények, bokrok, fák hasznosak is lehetnek, vagy ehetőek, vagy árnyékot, támasztékot nyújtanak, vagy egy komplexebb rendszer (pl. permakultúra) kialakítása miatt lehetnek érdesek számunkra.

Ha fákról, bokrokról beszélünk, azt is mérlegeljük, hogy ezek búvóhelyet és táplálékot nyújthatnak különböző hasznos állatoknak is. Próbáljunk minél kisebb beavatkozással kertet kialakítani, mert a hasznos rovarok, madarak és emlősök nagy segítséget jelenthetnek nekünk a kártevők elleni küzdelemben. Segítsük mi is őket!

Egy másik fontos dolog, hogy ne akarjunk egyszerre sokat. Nagyon sok energiánkat és a lelkesedésünket is felemésztheti, hogy egy hatalmas gazos területnek akarunk nekiállni. Kezdjük kicsiben, 1-2 ágyással. Az első év úgyis a kísérletezésről és tanulásról szól, az önellátást nem feltétlenül érdemes rögtön az elején elsődleges célként kitűzni.

Ágyások kialakítása

Feltételezzük, hogy olyan területet szemeltünk ki, amelyen jelenleg főként fű és évelő gyomok találhatóak. Az első, hogy a magas gyomot kaszáljuk le. Az így keletkezett növényi hulladékot felhasználhatjuk mulcsként, vagy komposztálhatjuk is.

Hagyományos megoldás: ásás

Régen nem volt más módszer, mint az ásás. Ez egy nagyon nehéz feladat, főként kötött talajokon, ahová néha nem elég egy ásó. Ez egy drasztikus beavatkozás és a talajéletet is megbolygatjuk. Csak olyan földön érdemes ezt alkalmazni, ahol az ásás könnyű, a talaj nem túl kötött, amiben majd zöldségeink is jól érzik magukat.

Érdemes előtte a talajt megvizsgálni, pH értéke, humusztartalma és szerkezete szempontjából. A szélsőségesen homokos és agyagos talajokat is komposzttal dúsítsuk a jó szerkezet és a talajélet serkentése miatt. Az ásást – főleg kötöttebb talajokon – már ősszel érdemes megejteni, így ha ezt nem tettük meg, lehet, hogy célszerűbb inkább alternatív megoldásokban gondolkodni. Néhány példát felsorolunk.

Ásásmentes módszerek

Ásás nélkül is kezdhetünk kertészkedni, de ez a módszer némi előkészületet kíván. Szükség lesz komposztra és földre, mivel a kemény kerti talajba közvetlenül nem veteményezünk. Szükség lesz mulcsanyagra, ami lehet szalma vagy frissen levágott fő, magmentes növényi részek aprítéka. Valamint szükség van gyomfojtó céllal újságpapírra vagy kartonpapírra. A karton réteg lesz az, amely a gyomokat megállítja, a komposzt-föld réteg, amibe a palánták kerül, illetve a mulcs, amellyel a felszínt takarjuk. Ezzel a módszerrel akár azonnal elkezdhetjük a termesztést, de csak palánták használatával.

Vannak lassabb, időigényesebb módszerek is, mint például a mélymulcsozás, ahol a természetes folyamatokat utánozzuk le, ez viszont több hónap előkészítést kíván.

A talaj tápanyag utánpótlása

Bármelyik módszert is választjuk, érdemes az ágyásnak kialakított talajunkat különböző ásványi anyagokkal és szerves anyagokkal dúsítani. Ez egyrészt a talaj tápanyag tartalmának feltöltésére, másrészt szerkezetének javítására szolgál, nem utolsó sorban pedig a talajélet serkentésére alkalmas.

  • Alginit: Humuszt, meszet, foszfort, káliumot, nitrogént és mikroelemeket tartalmazó ásványi anyag
  • Zeolit: Kiváló foszfor és kálium forrás
  • Tőzeg: Elhalt növényi részekből keletkezik, lazítja a talajt és a víztartást javítja.
  • Humusz: Szerves anyagok bomlásterméke, minél sötétebb egy talaj, annál nagyobb a humusztartalma. Ez jelentős mennyiségű tápanyagot biztosít a növények számára, javítja a talajszerkezetet, a vízháztartást és a talajéletre is kedvező hatással van.
  • Fahamu: A fahamu egy erősen lúgosító anyag, ezért csak nagyon kis mértékben érdemes használni. Lúgosító hatásánál fogva talajfertőtlenítésre is alkalmas. Ha kis mennyiségben sárgarépa magvetésnél megszórjuk a magágyat, távol tartja a répalegyeket, de más növényit is hasonlóképpen segít.

Magaságyás

A magaságyásról több cikket is írtunk már, ezek itt érhetőek el. Ezeknek az ágyásoknak több előnye is van. Legfontosabb, hogy derékkímélő kertészkedést tesz lehetővé, illetve megoldást nyújt arra, ha szabadföldben bármilyen okokból nem tudunk ágyásokat kialakítani.

A magaságyás keretének anyaga többféle lehet, a cél, hogy minél tovább szolgáljon minket, lehetőleg természetes anyagból készüljön, biztosítson szellőzést. Készülhet a keret falécekből, de akár téglából is.

A magaságyásnál is fontos, hogy a természetes folyamatokat szimuláljuk, ezért nagy hangsúlyt kap a rétegzés. Alulra a lassabban bomló, ezáltal hőt termelő, jó víztartó képességű anyagok kerüljenek, mint pl. gallyak, ágak, és ahogy felfelé haladunk, egyre érettebb, finomabb, tápanyagban gazdag anyagok, legfelül pedig porhanyós ültetőföld kerüljön.

Magaságyába gyakorlatilag bármit vethetünk, ültethetünk, csak a mérete szabhat határokat. És mivel mi gondoskodunk a rétegek feltöltéséről, kellő mennyiségű tápanyaggal kezdhetjük meg a növénytermesztést.

A magaságyás nagyon hasznos, mert akár 1-2 héttel korábban is kezdhetjük a magvetést, mint szabadföldben, hiszen hamarabb felmelegedik, mint kerti talajunk. Ha pedig még egy fóliatakarást is kap, a korai palántázás sikerének esélye óriásira nő.

A veteményeskert további részei

Ha belevágunk a zöldségtermesztésbe, nem csak ágyásokra lesz szükségünk. A növények tápanyag utánpótlásáról, öntözéséről is gondoskodnunk kell, illetve az sem mindegy, hogy mekkora hely áll rendelkezésünkre a különböző kerti teendőkhöz.

  • Utak: Fontos, hogy az ágyások között megfelelő helyet hagyjunk ki. Képezzünk ki keskeny utakat. Érdemes minimum 50cm szélességben gondolkodni, sőt, ha talicskával is be szeretnénk menni a sorok közé, ennél akár még szélesebbre is szükség lehet. Ne sajnáljuk a helyet, a növények kifelé is terjeszkedni fognak, lombosodnak, mi pedig eszközökkel a kezünkben forgolódunk majd közöttük.
  • Komposztáló: A növénytermesztés során a növények a talajból tápanyagot használnak el. Ezeket a tápanyagokat vissza kell pótolnunk, különben a talajunk élettelenné válik néhány év után. Ehhez a legjobb módszer, ha komposztálunk, hiszen így képesek leszünk egy zárt tápanyag körforgást létrehozni. A komposzt a létező legfontosabb eleme a növénytermesztésnek. Helyszínül egy árnyékos helyet válasszunk, keretnek laza, jól szellőző anyagot (pl. fát).
  • Vízgyűjtés: Ha tehetjük, gazdálkodjunk a vízzel is. Nagy kincs lesz a nyári kánikulában. Több módszer is van az öntözésre: kiépíthetünk komplett öntözőrendszert, locsolhatunk slaggal, tehetünk a talajba agyagedényt vagy perforált műanyag palackokat, melyeket rendszeresen vízzel töltünk fel. De a legjobb, ha ezt a vizet, amelyet öntözésre használunk, esővízből gyűjtjük. Vannak már kifejezetten dekoratív vízgyűjtő tartályok, ha azt szeretnénk, hogy kertünk esztétikus is legyen, ne csupán hasznos.

Az ágyások kialakítása nem egyszerű feladat, de érdemes most nekiugrani, ha még nem tettük meg. Részletesebb információkat találhatunk ehhez az ingyenesen letölthető e-bookunkban, illetve facebook csoportunkban is sok segítséget kaphatunk a tapasztaltabb kertészkedőktől.

Legközelebb már a palántaneveléssel foglalkozunk, tehát ha kész vagyunk az ágyásokkal, jöhet maga a termesztés! 🙂

Ajánlott blog bejegyzések

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme Bár a fokhagyma rendelkezik vírus-, gomba- és baktériumölő hatással, ez a képessége nem minden kórokozó ellen hatásos. Vannak a hagymafélékre specializálódott, azokat megbetegítő mikroorganizmusok, melyeknek csak az egészséges, jó kondíciójú...

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

A burgonya öntözése alapvető fontosságú, hiszen olyan talajban érzi magát legjobban, amelyik állandóan nedves. Ennek a nedvességnek a mértéke a 70%-ban telített a talaj-vízkapacitás. Tehát nem az a jó, ha iszapos, sáros a föld, hanem amikor kellemesen nyirkos, a...

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

A burgonya növényvédelem kiemelten fontos, főképp azért, mert olyan károsítói és betegségei vannak, amelyek akár a termést teljesen megsemmisíthetik. Ha vegyszermentes kertben gondolkodunk, a betegségek, kártevők megjelenése ellen a megelőzés a legésszerűbb. Megelőzés...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása