A fajták megismerése után beszéljük most ebben a cikkben egy kicsit a zeller terméshozamról és kalkuláljuk ki, mennyi zellert ültessünk a kertben, hogy éves szükségleteinket fedezni tudjuk.

Mi határozza meg a zeller terméshozamot?

A gumós zeller terméshozama a gumó méretétől, a szárzelleré a lombozat terjedelmétől függ.

Elsősorban a zeller fajtája határozza meg a hozamát, hogy kisebb vagy nagyobb gumójú fajta, és az, hogy a termesztés módja a fajtára jellemző tulajdonságok közül melyeket emeli ki. Ahhoz, hogy a maximum termésméretet kinevelje, teljesülnie kell környezeti és termesztési igényeinek.

A gumó fejlődéséhez elsősorban a jó talajszerkezet elengedhetetlen, és annak tápanyagellátottsága, amely a megfelelő alakú és beltartalmú gumóért felelős.

Kedveli a semleges kémhatású, átlagos mésztartalmú talajokat. Savanyú talajokon kalciumhiány léphet fel, túl meszes talajon a bórhiány tünetei jelentkezhetnek, amely szívlevélelhalást és gumóbarnulást idéz elő, ezáltal terméscsökkenést.
Szereti a eltérően a frissen szervestrágyázott területet, tápanyagutánpótlás tekintetében pedig – ahogy gumós növényekre jellemző – káliumból igényli a legtöbbet, nátriumot és foszfort csak kisebb arányban. A káliumellátottság nagy mértékben befolyásolja a gumó méretét, főleg annak fő növekedési szakaszában, nyár végén-ősz elején.

Mivel vízigényes növény, szintén fontos a jó vízellátottság. A magas talajvízszintű területeket azonban nem kedveli, pangó vízben csökken a termésmennyiség. A nyár közepi szárazság nem kedvez a zellernek, a kiültetést követően, a tenyészidő során folyamatos vízellátást igényel, a gumóképződés időszakában pedig különösen magas a vízigénye.
A zeller ugyanakkor fényigényes növény, árnyékban a növények megnyúlnak, gyökerük elvékonyodik és a gumófejlődésük nem lesz kielégítő.

A terméshozamot a fajta betegség-ellenálló képessége is befolyásolja. A szeptóriás levélfoltossággal szemben toleráns fajták már léteznek, például a Góliát.

Mennyi a zeller termésátlag?

A gumós zeller termésátlaga attól függ, hogy az egyes fajták mekkora gumómérettel rendelkeznek. A kis gumójúak hozzávetőlegesen 250 grammosak, a közepes méretűek 300, a nagy méretűek akár a 400 grammot is elérhetik. A kis gumójúból 100 ezer tő/ha terem meg, ez 10 tő/m2, vagyis 2,5 kg/m2. Közepes méretű gumónál, ami kb. 300 gramm, megközelítőleg 40×40 cm-es térállásban 9tő/m2 (2,7kg/m2) a termésátlag, azaz 90ezertő/ha. Nagyméretű, 400 grammos gumó estében 80 ezer tő/ha a hozam, ami 8tő/m2, azaz egy négyzetméteren 8 nagyméretű gumó terem.

Szárzeller esetében 15-20t/ha (1,5-2kg6m2) a terméshozam. 20×40cm-es térállásba ültetve ez 9tő/m2. Egy-egy növény 160-220dkg.

A metélőzeller sor- és tőtávolsága a vetőmag csomagoláson szintén 40×20cm-es. Így terméshozama szintén 9tő/m2.

Hány zeller palánta szolgálja ki a családi fogyasztást?

Gumós zellerből egy fő éves fogyasztása 0,8kg. Attól függően, hogy mekkora méretű fajtát ültetünk, ez darabszámra 4 (kicsi), 2,5 (közepes), illetve 2 (nagy) darab, illetve tő. Termőterületet tekintve pedig 0,4m2, 0,3m2 vagy 0,25m2.

Két fő esetében a 8tő 0,8 m2-en, az 5 tő 0,6 m2-en, a 4 tő pedig 0,5 m2-en terem meg.

Négy fő számára 16 tövet 1,6 m2-en, 10 tövet 1,2 m2-en, 8 nagy gumót pedig 1 m2-en lehet megtermelni.

A szárzeller júniustól októberig ontja leveleit a kertben, ezalatt az idő alatt, ha kétheti rendszerességgel 10 dkg-ot elfogyaszt egy fő, akkor az éves szinten 1 kg szárzeller, ami kb. 5 tő, ami 0,6m2-en terem meg. Két főre számolva ez 2 kg, melynek 1,2m2 tenyészterületre van szüksége, illetve négy fő számára 4 kg szükséges, amit 2,4m2-en lehet megtermelni.

Mivel a metélő zellert csak ízesítésre vagy saláták változatosabbá tételére használjuk, és a gumóknak is van annyi zöldje, amit erre a célra használhatunk, ezért maximum két tő (cserépben) termesztésére lehet szükség háztartásonként.