Zeller magvetése – ezekre kiemelten ügyelj

A zeller hosszú tenyészidejű növény és bár 5-6˚C-on csírázni kezd, ez a folyamat 25-26˚C-on gyorsabban lezajlik, de még így is hetekbe telik. Ezért a zellermagból először palántát kell nevelnünk világos, meleg helyen, például a lakásban, ablakpárkányon. Ha van rá lehetőség, vetés előtt érdemes a magokat mikroszkóppal megvizsgálni, találhatók-e rajta gomba szaporító képletek, mert a gombás betegségek általában már a magon jelentkeznek.

Ha július vége helyett már júniusban szeretnénk leveles gumót felszedni, akkor fűtött fóliás létesítményben történhet a gumós zeller hajtatása. Ebben az esetben már januárban el kell vetni a magokat a szaporítóládába, és március végén lehet kiültetni a termesztőberendezésbe.

A halványító és metélő zeller magvetésének folyamata ugyanígy történik.

Zeller csíráztatás lépésről lépésre

A február végén – március elején elvetendő magokat egy éjszakára beáztatva és szobahőmérsékletű földbe vetve gyorsabb kelésre lehet ösztönözni. A szaporítóládában egyenletes, sima, ülepedett talajfelületre célszerű vetni a nagyon apró magokat és 0,2-0,5 cm vastag földréteggel fedni. A beöntözést célszerű spriccelő locsolóval végezni, hogy a magok ne úszkáljanak egy kupacba egy erősebb vízsugártól. A szaporítóládát üveglappal lefedve könnyebb nedvesen tartani az állományt. Csírázás után azonban el kell távolítani az üveget. Kelést követően borúsabb napokon LED-es megvilágítást alkalmazhatunk.

Szikleveles állapotukban a növénykék már csak 12-13˚C-ot igényelnek. A vetés után, általában 2-4 héttel, amikor kikeltek a magok és már az első lomblevelek is megjelentek, lehet tűzdelni (elhagyható, de akkor ritkítani kell az állományt a zavartalan fejlődés érdekében). Ez a kis palánták átültetését jelenti egy másik szaporítóládába, egymástól 2-3 cm-re, sorban, a sortávolság 5-6 cm.

Ha korábban szeretnénk friss zellergumóhoz jutni (júniusban), az fűtött fólia alatti termesztéssel oldható meg. Az eljárás szintén palántaneveléssel kezdődik, de már januárban. Hajtatásban a tűzdelés fontos lépés, 4×4 cm-es tápkockákba érdemes, ezáltal erősebb palántákat kapunk. A kiültetés ideje március vége.

Zeller vetése szabadföldbe

Nem jellemző a zeller szabadföldbe vetése.

A palántákat is csak a késő tavaszi fagyok után szabad kiültetni, ezen kívül azért sem kerülnek ki túl korán, mert ha a kora tavaszi időszakban 10˚C alá csökken a hőmérséklet, akkor már az első évben fölmagzik a növény, ami termésveszteséget okoz. Továbbá azért sem vetjük közvetlenül szabadföldbe, mert az egyébként is hosszú tenyészideje még tovább tartana.

Kifejezetten palánták számára kevert földbe vessük a magokat, így a kezdeti fejlődéshez elegendő tápanyaghoz jutnak.

Zeller magvetése magaságyásba

De mi a helyzet a magaságyásokkal? 

Nem vetjük a zellermagot magaságyásba sem, kivéve akkor, ha az fűtött fóliasátor alatt van, de költségkímélés miatt célszerű inkább az előnevelt palántákat kiültetni az ágyásokba. 

Mikor kell a zeller magot szabadföldbe vetni?

A zeller változatok közül a metélő zeller az, amit lehet helybe vetni, április-májusban. Mivel csak a leveléért termesztjük, rövidebb a tenyészideje, mint a gumós zelleré, a nyár második felétől már így is szedhetők a levelei. Azonban ahhoz, hogy már júniusban lehessen szedni metélő zellert, a magját el kell vetni már február-márciusban meleg helyen, és a palántái májusban kiültethetők.

Mi a zeller palánta kiültetési ideje?

A zeller palántákat május végén, fagyosszentek után lehet kiültetni szabadföldbe, amikor már elég meleg van ahhoz, hogy a palántákat ne érje vernalizáció, azaz olyan hideghatás, melynek következtében ez az egyébként kétéves növény már az első évben felmagzik.

Szempont még a kiültetés idejének meghatározásához, hogy a palánták rendelkezzenek a kiültetésre alkalmas paraméreterekkel, azaz legyen már 3–4 lomblevelük és érjék el a 12–15 cm-es magasságot. Azonban legkésőbb június elejéig fejeződjön be a kiültetés.

Ha elérkeztünk a palántanevelés végéhez és a zeller palánták kikerültek a szabadföldbe, magaságyásba vagy balkonládába, elkezdődnek a növény gondozási feladatai, többek között az öntözés és a növényvédelem. Ezeken megyünk végig lépésről lépésre a következő cikkekben.