A kókuszrost tégla hatalmas előnye,hogy

• gyorsabb és nagyobb mértékű gyökeresedést biztosít a növényeinknek.
• Jó minőségének köszönhetően akár 4-5 évig is használható.
• 500g

A kókuszrost a tőzegmoha egyik legjobb alternatívája. 

Mire jó a kókuszrost tégla?

A kozmetikai ipar és az élelmiszeripar is felhasználja a diót. A rost, a kókuszdió tisztítása során keletkező melléktermék. A kókuszrost tégla használata az utóbbi években elterjedt a kertészetben, ahol mára már széles körben használják. A kertészeti kókuszrostot üvegházi termesztésben perlittel kombinálva alkalmazzák. Laza szerkezetű, rossz víztartó képességű talajok javítására használják. Kókuszrost karó is gyakran készül belőle.

Kókuszrost használata

A téglát, áztassuk be egy akkora edénybe/vödörbe, hogy abban a kókuszrost tégla tömegének 3-4 szerese is elférjen. Törjük kisebb darabokra, és öntsünk rá vizet. Várjunk, amíg leülepedik. Többször keverjük meg és felhasználás előtt forgassuk át. Csak akkor öntözzünk, ha a mélyebb rétegek is szárazak. 

Hogyan készül a kókuszrost tégla?

A kókuszrostot először mossák, majd vizes tartályokban kezelik, átszivattyúzzák egy présbe, és kisajtolják a vizet, ezután tárolóedényekben szállítják, ahol a felhasználás függvényében komposztálják hetekig vagy hónapokig. A kókuszrost kocka légszárítással és tömörítéssel nyeri el végleges formáját. 

Miért jó választás a kókuszrost ültetőközeg?

A kókuszrost ültetőközeg főként a tőzeg helyetteseként jelent meg a növénytermesztésben. Azonban előnyösebb több szempontból is: míg a tőzeg enyhén savanyú, addig a kókuszrost semleges kémhatású, a tőzeget tőzeglápok lecsapolásával nyerik, ami nem fenntartható hosszútávon, a kókuszrost pedig mint melléktermék folyamatosan rendelkezésre áll. A kókuszrost ültetőközeg jó szerkezetű, levegős, jó víztartó képességű, melyet a legtöbb növény igényel. A kókuszrostot használhatjuk önmagában, agyag golyócskákkal, perlittel, vagy kerti földdel keverve.  Kertészeti földkeverékek adalékaként kitűnő, főleg szaporító közegek esetében. A palánta nevelés során ületőközegként használhatjuk. Az alábbi videóban bemutatjuk a palántázás lépéseit https://www.youtube.com/watch?reload=9&v=n-8j_Pgk5S4&feature=youtu.be

1. lépés – beszerzés

Első és legfontosabb, hogy mindent beszerezzünk, amire a palántanevelés során szükségünk lesz: magok, ültetőedények, föld, jelölőtábla. Ha már előzőleg használt tálcát, cserepet, üvegházat használunk, azt alaposan tisztítsuk meg. Ültetőközegből érdemes újat beszerezni, ha lehet, bio palántaföldet, ez minden szempontból a legalkalmasabb: tartalmazza a tápanyagokat, vegyszer- és műtrágyamentes, steril, kellően nedvességtartó. Egy másik népszerű ültetőközeg a kókuszrost tégla, amely ajánlott a kiváló a víztartó képessége, levegőssége és jó vízáteresztő képessége miatt. Szellőssége miatt ideális a gyökérfejlődésnek, ami miatt a tökéletes választás palántaneveléshez. Használhatjuk egyedüli közegként, vagy talajkeverékek feljavítására is.

2. lépés – magok kiválogatása

Erre akkor van szükség, ha nem fémzárolt bolti magot vásároltunk, vagy már nem frissek a magok. Ha magunk fogtuk a magokat felmagzott növényekről, nem vagyunk biztosak a csíraképességébe, érdemes beáztatni őket egy éjszakára. Amelyek nem fognak kicsírázni, azok a víz felszínén maradnak, mivel nem szívják meg magukat vízzel. A beáztatott magokat viszont azonnal el kell vetni, mert már beindul bennük a csírázási folyamat.

3. lépés – magvetés

Palántanevelő tálca használata: Az ültetőedényt egyenletesen megtöltjük földdel, ha kell, kissé tömörítjük, majd kis lyukakat fúrunk bele és lyukanként 2-3 magot vetünk, a magtól függően különböző mélységben (általában 1-1,5 cm mélyen, nagyobb magoknál 2-3 cm-re. A bazsalikom magját azonban a felszínre szórjuk és nem takarjuk, mert a bazsalikom fényen csírázik). A magvetés mikéntjéről már csináltunk egy személetes videót is. Igyekeztünk végigvezetni a teljes folyamaton, reméljük, tetszeni fog! 🙂

Palántanevelő tálca házilag is készíthető, azonban ha egyszer megvásárolod őket, újra és újra felhasználhatod, ha megfelelően kitisztítod a használat előtt. A videóban a webshopunkban is megtalálható palántázó szettet használunk. Van benne tálca, 3 db üvegház és még a szerszámokat is tartalmazza. Ideális választás lehet kezdőknek! 🙂

4. lépés – öntözés és takarás

A földet óvatosan beöntözzük, úgy, hogy ki ne mosódjanak a magok. A föld innentől kezdve mindig maradjon nedves, a magoknak ugyanis erre van szükségük. A tálcát takarhatjuk egy üveglappal vagy fóliával, hogy biztosítsuk a párát a csírázáshoz. Ezt a takarást naponta le kell venni, hogy szellőzzön a föld.

5. lépés – csírázást követő teendők

Ha megindult a csírázás és megjelentek a felszínen a magoncok, a takarást eltávolítjuk. Ekkor már nincs szükség magas hőmérsékletre, főként azért, mert minél melegebb van, annál jobban megnyúlnak a palánták, ami nem jó. Ezért pár fokkal hűvösebb helyre tesszük, de mindenképp fényre, mert a fényhiány is megnyúlást eredményez. A palánta locsolása ezt követően is legyen rendszeres, figyeljünk azonban arra, hogy csak a földet öntözzük, hogy a palántákra ne kerüljön víz. Ha a szellőztetés jó a helyiségben, akkor elkerülhetjük a palántadőlést.

6. lépés – tűzdelés vagy pikírozás

A palántázás videósorozatunk második részében a palánta tűzdelés folyamatát mutatjuk be részletesen.

https://www.youtube.com/watch?v=JN_TLC2mSrw&feature=youtu.be Mikor kell pikírozni?

A palánta tűzdelés - szaknyelven palánta pikírozás – akkor kezdődhet, amikor a növények már sűrűn vannak, a levelek összeérnek. Óvatosan tiszta kézzel megfogjuk a palántát a levelek tövénél, másik oldalról alányúlunk egy eszközzel és óvatosan gyökerestől kiemeljük a növényt és áthelyezzük az előre elkészített edényébe, előre mélyített gödörbe. A legfontosabb szempont, hogy sem a gyökér, sem a szár nem sérülhet. Egy növény kerüljön egy edénybe.

7. lépés – palánta továbbnevelése

A palántákról ugyanúgy gondoskodunk, mint a tálcán: öntözzük és vigyázunk rá, hogy megkapja a kellő mennyiségű fényt és a hőmérséklet egyenletes legyen.

8. lépés – második tűzdelés

Amennyiben a palánta növekedése érdekében szükséges az átültetés egy nagyobb edénybe, azt óvatosan végezzük, a gyökerek ne sérüljenek.

9. lépés – kiültetés

Ha már a kinti időjárás megfelelő, a palántákat óvatosan kicsúsztatjuk a cserépből és az előre elkészített helyre ültetjük a gyökérlabda bolygatása nélkül.

Palántázható növények

A zöldségek közül leggyakrabban a melegigényes, trópusi és szubtrópusi területekről származó növényeket szaporítjuk

palántáról. Ilyen például a paradicsom palánta, paprika palánta, padlizsán palánta. Ide sorolhatjuk ezeken felül a káposztaféléket, a dinnyéket, tököket, zellert.