Az előző bejegyzésünkben megismerkedhettünk a sárgarépa fajtákkal. A terméshozamot nem csupán a fajták befolyásolják, hanem több tényezőtől is függ. Nézzük meg, min múlik, mennyi sárgarépát tudunk betakarítani.

Mitől függ a sárgarépa terméshozama?

A sárgarépa terméshozama fajtatípusonként különböző, de még azon belül is az, ha az egyes fajták nagyon eltérőek. A fajtajelleg határozza meg a terméshozamot elsősorban, a fajta méretbeli jellemzői, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Eme öröklött tulajdonságok kifejlődését befolyásolhatja a vetőmag biológiai értéke, a növénysűrűség, a talaj szerkezete és minősége, a hőmérséklet, továbbá a tápanyag- és a vízellátottság, vagyis az ökológiai és a termesztési tényezők. 

A sárgarépa nem tartozik a nagyon igényes növények közé, de van olyan talajtípus, amelyen nem terem meg. Ilyenek a túlzottan laza homoktalajok (futóhomok) és az erősen kötött, szikes vagy köves talajok. Általában a legjobban mélyrétegű, középkötött humuszos talajban fejlődik (ez különösen igaz a késői fajtákra), de a korai, rövid tenyészidejű fajták termesztéséhez a laza homoktalajok a megfelelőek. (A sárgarépa a semleges vagy ahhoz közeli kémhatású talajokat kedveli, legmegfelelőbb számára a 6–6,5 pH.)

Kísérletekkel igazolták, hogy alacsony hőmérsékleten (8˚C) bőséges vízellátás mellett ugyan megnő a répatest, de nem alakult ki megfelelő színezettség. Kevés öntözés és magas hőmérséklet hatására viszont a termés gyorsan színesedik, de növekedésben elmarad a fajtára jellemző mérettől.

Az általános tapasztalat szerint az időjárás szélsőségei is hátrányosan befolyásolhatják a sárgarépa terméshozamát, túl nagy meleg és szárazság hatására kellemetlen, karcos, erős ízű, durva rostú sárgarépa fejlődik, illetve az egyszerre lezúduló túl sok csapadék megrepesztheti a répatestet. Az öntözés egyébként befolyásolja a hozamot. Ha a répatest növekedési időszakában kevés a természetes csapadék, a megfelelő méret és termésminőség elérése érdekében öntözni kell.

Félárnyékban is jól termeszthető, de a túl kevés fény hatására lombfejlődése visszamarad, ami befolyással lehet a répatest növekedésére, minőségére.

Tápanyagigénye közepes, a káliumellátottság a szárazanyag-tartalom mennyiségét, a nitrogén a növekedés megfelelő mértékét befolyásolja.

Mi az általános sárgarépa termésátlag egy m2-en?

A sárgarépa különböző fajtáinak méretbeli különbségei miatt a főbb típusokba tartozók eltérő terméshozamokat produkálnak. A rövid gyökerűek hozama 30–60 t/ha között mozog, ha öntözött az állomány. A hosszú, nagyobb típusok terméshozama nagyobb, 40–70 t/ha egy zöldségtermesztéssel foglalkozó tankönyv szerint.

Ez négyzetméterenként 3-6 kg. Ha folyóméterenkénti 20 db-os egyedszámmal és 25 cm-es sortávolsággal számolunk, akkor ez 80 db sárgarépát jelent egy négyzetméteren, ami 4,8 kg. 

Nagyobb fajtatípusú sárgarépa négyzetméterenkénti egyedszáma kevesebb, kb. 45 db, ha 30 cm-es sortávolsággal és folyóméterenként 15 egyeddel számolunk. Ebben az esetben egy négyzetméteren 6,3 kg répa terem.

Hány db/kg sárgarépa szolgálja ki a családi fogyasztást?

A kisebb, korai sárgarépa fajták nyáron szolgálják ki a családot, míg a nagyobb répatestűek téli tárolásra alkalmasak. Az egy év alatt elfogyasztott sárgarépa mennyiség nagyjából fele-fele arányban korai, illetve késői fajta.

Egy fő éves sárgarépa szükséglete mintegy 7 kg. (Más forrás szerint maximum 5,5 kg, de a 7kg sem sok.)

Júniustól októberig a korábbi, kisebb testű fajtákat, míg télen, novembertől áprilisig a hosszú tenyészidejű, nagyobb répatestű fajtákat fogyasztjuk.

A korai fajtából évente kb. 4 kg-ot, a későiből kb. 3 kg-ot fogyaszt el egy ember. Ezért a korai fajtákból legalább 1m2 területen szükséges termelni (ez az említett sor- és tőtávolsággal 4,8 kg, a felesleges 0,8 kg plusz betudható a váratlan terméskiesés pótlására), a hosszú tenyészidejű fajtából pedig megközelítőleg 0,5 m2 területen kell termeszteni, ami mintegy 3,15 kg-ot jelent, illetve 23 db-ot.

Kettő, illetve négyfős családoknál ez a mennyiség úgy módosul, hogy az egy főre jutó éves fogyasztást megszorozzuk kettővel, illetve néggyel. Tehát ha két fő éves sárgarépa igénye 14 kg, akkor koraiból 8 kg, későiből 6 kg szükséges éves szinten.

A rövid tenyészidejű, zsengébb fajtából nem egészen két négyzetméteren szükséges vetni, márciustól júniusig, míg tárolásra alkalmas fajtából 6 kg előállításához egy négyzetméter (6,3 kg) terület kell.

Négyszeres termésmennyiség elérése érdekében az egy főnek termesztett sárgarépa mennyiség négyszeresét kell elvetni, így koraiból 16 kg, későiből 12 kg szükséges, előbbiből megközelítőleg 3,5 négyzetméteren kell termelni (ez kb. 280 db). Későiből két négyzetméter  látja el a szükségleteket (azaz 12,6 kg).

Ennek tükrében kezdjünk is neki a termesztésnek. A magvetésről a Sárgarépa magvetése cikkben olvashattok részletesen.