Sárgarépa nevelése otthon – előnyök és hátrányok őszintén

Sárgarépa, Tudástár

A paradicsomon, paprikán egész fejlődése során jól látszik, mennyire egészséges, de az is, hogyan érzi magát az ágyásban. A sárgarépa esetén, egészen addig, amíg ki nem húzzuk őket a földből, nem tudjuk, mit kapunk. Minden fáradozásunk mégéri, hiszen semmi semmi nem pótolja azt az utánozhatatlan ízt, amit a frissen kihúzott sárgarépa magából áraszt. Mutatjuk mire figyelj oda ha otthon nevelsz sárgarépát.

Egyszerű a sárgarépa nevelése otthon

A sárgarépa kétéves növény, de az első évben kifejlődő gyökérrésze miatt termesztik házikertben, fogyasztásra. Magyarországon gyakorlatilag nincs akadálya a sárgarépa termesztésnek, az itteni körülmények szinte mindenhol lehetővé teszik. A tenyészidőszak második felében, a fő növekedési szakaszban szükséges csak öntözni, ha éppen akkor nincs természetes csapadék, illetve keléskor, bár kora tavasszal a talaj még kellően nedves a téli csapadéktól. Amire érzékeny, az a talajszerkezet, laza homok, szikes talaj nem kedvező számára, ahogyan a túl kötött, köves talaj sem, mert gyökere deformált lesz, ahogy akadályokba ütközik. Hő-, víz- és tápanyagigénye egyaránt közepes.

Magaságyásban, mélyebb cserépben, konténerben is nevelhető – akár hosszúgyökerű – sárgarépa. Sekélyebb ültetésre a gömbölyű alaptípusú sárgarépa fajták lehetnek alkalmasak, melyek gyökere 6-7 cm-nél nem nyúlik mélyebbre.

Bár hosszúnappalos növény, de mivel a fényerősségre nem igényes, termesztőberendezésben is lehet nevelni télen.

A sárgarépa gondozása nem akadály

Hagyományos módon február végén, március elején vetik szabadföldbe, ún. állandó helyre, ami azt jelenti, hogy a tenyészidő  végéig ugyanott marad, ahova vetéskor kerül. A vetés mélysége 2-3 cm. Ennél mélyebbre nem szabad vetni. A sortávolság 30-50 cm. A fajta tenyészidejétől függően később is, augusztus elejéig lehet szabadföldbe vetni. Az ennél később vetetteket télen a földben hagyják, szalmával takarják és tavasszal szedik fel.

A művelés módja lehet síkművelés vagy bakhátas, ami 10-15 vagy 20-25 cm magas lehet. Bakhátak között nagyobb a sortávolság, 50-70 cm, illetve a bakhátakon ikersoros vetést szoktak alkalmazni, itt a két sor 7-10 cm távolságra van egymástól.

Kelés után, 2-4 lombleveles állapotban szükséges lehet a sorokat egyelni, azaz ritkítani annak érdekében hogy az egyedek között elég hely maradjon a növekedéshez.

A tenyészidőszakban a sárgarépa ápolási munkái közé tartozik a gyomirtás, talajápolás, fejtrágyázás, öntözés, és növényvédelem. A kezdeti lassú fejlődés miatt fontos az elgyomosodás megakadályozása. Fejtrágyaként kapja a sárgarépa a nitrogén nagy részét és a kálium negyedrészét. A rövid tenyészidejűeknek egy alkalommal, a közép és hosszú tenyészidejűeknek kettő-három alkalommal adjuk. Öntözést a keléskor (ha későbbi vetés) és a fő növekedési szakaszban igényelhet, amikor nagyobb a vízszükséglete, a csapadék pedig kevés.

Június első felében friss fogyasztásra már szedhető a sárgarépa. A hosszabb tenyészidejű fajtákat, téli tárolásra ősszel, októberben kell betakarítani, óvatosan, hogy ne sérüljenek, mert a tárolás során fellépő rothadásokat előidéző kórokozók a sebzéseken át jutnak a répatestbe. 

Sárgarépa nevelés – előnyök

Legnagyobb előnye az emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatása, mely elsősorban a β-karotinnak köszönhető.

Magyarország éghajlata, időjárási viszonyai kedveznek a sárgarépa termesztésnek, öntözni is általában csak ott kell, ahol a tenyészidőszakban hullott csapadék nem éri el az évi 400 mm-t.

Árnyékot jól tűrő növény, félárnyékban is megfelelően képes fejlődni, így termesztésbe vonásával hasznosíthatók a kert kevésbé napsütötte részei is.

Viszonylag kevés kártevője, kórokozója van, ami szabadföldön megtámadja (legsúlyosabb károkat a drótféreg okozza, az is csak a tenyészidő végén, ha hosszabb ideig a földben marad a sárgarépa a teljes kifejlődés után).

Sárgarépa nevelés – hátrányok

A sárgarépa termeszthetőségét a talaj típusa határozza meg elsősorban, futóhomokon és szikes talajban nem terem meg, karógyökerének növekedését a köves vagy kötött talaj akadályozza. A számára megfelelő talajt is mélyen kell megművelni emiatt.

Trágyázásakor oda kell figyelni a nitrogénellátás mértékére, mert a sárgarépa gyökere hajlamos felhalmozni a nitrátot, ez humán-egészségügyi szempontból kedvezőtlen, hiszen a raktározó szervét fogyasztjuk.

Milyen sárgarépát ültessek?

A rendelkezésre álló terület mérete és a talaj típusa alapján lehet eldönteni, milyen fajtát érdemes ültetni, illetve befolyásolja az egyén döntése, hogy csak friss fogyasztásra szeretné termeszteni vagy téli tárolásra is. Következő bejegyzésünkben a sárgarépa fajtákról olvashattok.

Sárgarépa nevelése – Gyakran ismételt kérdések

  1. Mekkora a kalória/energia tartalma a sárgarépának?
  2. Milyen egészséges összetevői vannak (vitaminok, ásványi anyagok, egyebek)?
  3. Milyen tünetekre/betegségre ajánlják speciálisan?

A sárgarépa az egyik leggyakrabban használt zöldségnövényünk, amit nem csak felhasználási módjának változatossága, hanem tápanyagtartalma is különösen értékessé tesz. Elsősorban karotintartalma (100gramm nyers sárgarépában 7-15mg) jelentős (α-, β- γ-karotinok), melyek A-provitaminok,  vagyis a szervezet ezekből állítja elő az A-vitamint, ami felelős a szem, a bőr és a nyálkahártyák egészségéért, a csontok fejlődéséért (az A-vitamin hiány okozza a farkasvakságot). A karotinoktól kapja színét is, melyek antioxidánsok, a szabad gyökök károsító hatásával szemben is védenek, egyes kutatások szerint ezért fogyasztása csökkenti a daganatos megbetegedések előfordulását. Ezen kívül B1, B2, B6, B3, C- és K-vitamint tartalmaz. Ásványi anyagok közül említésre méltó mértékben tartalmaz kalciumot, káliumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, mangánt és cinket.

Egészségügyi előnyei közé tartozik még, hogy erősíti az immunrendszert azzal, hogy növeli a fehérvérsejtek számát, a szív- és keringési rendszerre gyakorolt jótékony hatása pedig az, hogy csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Élelmi rost tartalma is jelentős, ez kedvező hatással van a bélműködésre, gélképző hatása pedig megköti a toxikus anyagokat, így a méregtelenítésben is szerepe van.

Energiaértéke azonban kicsi (109kJ/26kcal van 100 gramm nyers sárgarépában), víztartalma 88%, alacsony szénhidrát-tartalma (4,8 gramm/100 g) miatt diétás étrendek kedvelt alapanyaga.

További Leckék a Sárgarépa Termesztéséről

Sárgarépa magvetése lépésekben

Sárgarépa magvetése lépésekben

A sárgarépa a könnyen termeszthető növények közé tartozik. Helyrevetéssel szaporítjuk, ami jelentősen megkönnyíti a termesztést, de nézzük most meg, hogy is zajlik ez pontosan. Sárgarépa magvetése - ezekre kiemelten ügyelj A sárgarépát állandó helyre vetéssel...

Sárgarépa terméshozam – várható termésátlag otthon

Sárgarépa terméshozam – várható termésátlag otthon

Az előző bejegyzésünkben megismerkedhettünk a sárgarépa fajtákkal. A terméshozamot nem csupán a fajták befolyásolják, hanem több tényezőtől is függ. Nézzük meg, min múlik, mennyi sárgarépát tudunk betakarítani. Mitől függ a sárgarépa terméshozama? A sárgarépa...

Sárgarépa fajták

Sárgarépa fajták

A különböző répák közül bár a legelterjedtebbek a narancssárga színűek, tudtad hogy léteznek piros, lila, sőt fehér sárgarépa fajták is? Itt az ideje, hogy megismerkedjünk velük! Tarts velünk, mert ebben a cikkben bemutatjuk az összes fajtát és azt is, melyik típust...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása