Sárgarépa fajták

Sárgarépa, Tudástár

A különböző répák közül bár a legelterjedtebbek a narancssárga színűek, tudtad hogy léteznek piros, lila, sőt fehér sárgarépa fajták is? Itt az ideje, hogy megismerkedjünk velük! Tarts velünk, mert ebben a cikkben bemutatjuk az összes fajtát és azt is, melyik típust választ jó szívvel!

Sárgarépa típusok és fajták

Ahhoz, hogy jól válasszuk meg a termeszteni kívánt sárgarépafajtát, tudnunk kell, melyek a fő fajtatípusok, és azok milyen jellemzőkkel bírnak.

Típusok szerint megkülönböztetünk rövid, gömbölyű sárgarépát, ez friss fogyasztásra és savanyításra való. A középhosszú fajták közül a tömzsi típusúak inkább tárolásra és konzervipari feldolgozásra, míg a kecses, henger alakúak friss fogyasztásra alkalmasak. A hosszabb tenyészidejűek már a kevésbé zsenge kategóriába esnek, így ezek közül kerülnek ki többnyire a kifejezetten tárolásra termesztett sárgarépák, illetve amelyeket a konzervipar használ fel. Ezek között már kevesebb a hengeres, inkább a nagy répatestű, kúpos, valamint a hosszú, megnyúlt hegyben végződőek, robosztusabb típusú sárgarépák tartoznak, amelyek már jóval mélyebb talajművelést igényelnek, mint a középhosszúak.

Mivel a talaj szerkezete határozza meg nagyrészt, alkalmas-e sárgarépa termesztésére, elsősorban ezt a tényezőt érdemes szem előtt tartani. Kedvezőtlen talaj esetén például a rövidebb répatestű, de tömzsi, szélesvállú Chantenay fajtatípus közül a Rotherz fajtát ajánlják, mely kötött talajon is szép gyökeret fejleszt. 

A felhasználási cél szerint a tenyészidő hosszát is figyelembe kell venni tervezéskor, a hosszú tenyészidejűek valók például téli tárolásra, a rövid és közepes tenyészidejűek friss fogyasztásra.

A sárgarépa fajták különböző beltartalmi értéke szerint is választhatunk. Ugyanis a karotintartalmat és a szöveti szerkezet arányát (ez a faszövet/háncsszövet aránya, ahol biológiai szempontból a nagyobb háncsszövetű az értékesebb) valamint az ízt (mely a cukrok és illóolajok mennyiségétől és összetételétől függ) nem annyira a vízellátás vagy egyéb környezeti tényezők, mint inkább a fajta genetikai tulajdonságai határozzák meg.

Sárgarépa fajták csoportosítása

A sárgarépát fajtatípusok szerint csoportosítják a répatest alakja és mérete, valamint a tenyészidő hossza szerint.

A hét fajtatípus:

Párizsi vásár

Rövid (max. 8 cm), gömbölyű répatestű, korai, rövid tenyészidejű (70-80 nap).

Chantenay

Közepes hosszúságú (12-16 cm), széles vállú, kúp alakú, középhosszú tenyészidejű (120-140 nap).

Amszterdami 

Közepes hosszúságú (14-16 cm), vékonyabb henger alakú, rövid tenyészidejű (90-100 nap).

Nanti 

Közepes hosszúságú (16-18 cm), vastagabb henger alakú, rövid/középhosszú tenyészidejű (100-130 nap).

Berlicum 

Hosszú (20-22 cm), hengeres, vastag, középhosszú/hosszú tenyészidejű (130-150 nap).

Flakker: hosszú (22-24 cm), széles vállú, kúp alakú, középhosszú/hosszú tenyészidejű (140-160 nap).

Imperator 

Nagyon hosszú (26-28 cm), elkeskenyedő végű, hosszú tenyészidejű (180-200 nap).

Gömbölyű gyökerű sárgarépa fajták

A gömbölyű répatestet nevelő fajták korai szabadföldi termesztésre valók, rövid tenyészidejűek. Kora tavasztól nyár közepéig vethetők, balkonládában is. Általában 3-5 cm átmérőjűek, 4-5 cm hosszúak. Sekély termőrétegű talajon is sikeresen termeszthetők. Lombjuk kicsi, színük általában élénk narancssárga, cukortartalmuk magas. Ezek friss fogyasztásra valók vagy savanyításra használják őket.

Fajták: Párizsi vásár, Rondo. A rövidebb répatestű (8-9 cm), gömbölyödésre hajlamos Duwickit is ide sorolják.

Kúp alakú sárgarépa fajták

Kúp forma jellemzi a sárgarépa két fajtatípusát, a Chantenay-t és a Flakkert. Előbbi közepes, utóbbi nagy méretű répatestet növeszt.

Ezeknek a széles vállú, kúp alakú fajtáknak az ún. szívrésze (a répatest belső szövete, amely gyorsan fásodik, kevesebb színanyagot, szárazanyagot és cukrot tartalmaz) nagyobb, mint a háncsrész (amely általában sötétebb színű és raktározószöveteiben sok festék- és tápanyagot tartalmaz), ez összefügg azzal, hogy lombjuk is dúsabb. Karotintartalmuk közepes, így színük is, bár a Flakker valamivel intenzívebb színű és karotintartalma is nagyobb. A Chantenay tenyészideje inkább középhosszú (120-140 nap), cukortartalma közepes, míg a Flakker fajtatípusúak tenyészideje hosszabb (130-160 nap), s cukortartalma nagy, így tárolhatósága is jobb.

Chantenay fajtatípusba tartozó fajták: Arany, Katrin

Flakker fajtatípusba tartozó fajták: Danvers 126, Fertődi vörös, Rekord, Tinga, Vita longa, Vörös óriás 

Henger alakú sárgarépa fajták

Henger alakú fajtatípus az Amsterdami, a Nanti és a robosztusabb Berlicum. Az Amsterdami kisebb (14-16 cm), vékonyabb (szívrésze kicsi), így tenyészideje is rövidebb (90-100 nap). A Nanti vastagabb (szívrésze közepes) és valamivel hosszabb (16-18 cm). A Berlicum fajtatípus jellemzője, hogy igen vastag, így a szívrésze is nagyobb, hossza pedig 20-22 cm. Hosszú tenyészidejű (130-150 nap), tárolásra alkalmasabb.

A henger formájúak szívrésze általában kisebb, míg háncsrészük megközelítőleg ugyanakkora, mint egy hasonló méretű kúpos répáé, így a farész/háncsrész arányuk kedvezőbb és karotintartalmuk a közepesnél valamivel nagyobb. A henger alakúak a legnépszerűbb sárgarépa típusok kiskertben, ízük kellemes, édes, állaguk nedvdús.

Az Amsterdami fajtatípusba tartozó fajták: Amszterdami 

A Nanti fajtatípusba tartozó fajták: Karotela, Karotina, Nantes 2, Nantes 3

A Berlicum fajtatípusba tartozó fajták: Kamila F1

Narancs színű fajták

Napjainkban természetesnek vesszük, hogy a sárgarépa narancsszínű, ez van a köztudatban, a fajták túlnyomó része narancssárga színű. De a mai Afganisztán területéről származó gyökérzöldség eredetileg lila vagy bíbor színű volt az antociántól. De léteztek világos, sőt fehér példányok, természetes mutációként. Ezeket a fehér répákat keresztezték Németalföldön vadon élő répákkal, és ennek során alakult ki a narancssárga, s ez a szín a β-karotinnak köszönhető. A XVII. században az első narancsszínű répák megjelenése egybeesett a németalföldi szabadságharccal és a független Hollandia megszületésével, melynek vezéralakja I. Vilmos orániai (Oranje) herceg volt, akinek címerében is szerepel a narancssárga, így ez a szín a függetlenséget és a szabadságot jelképezte a hollandok számára, így hamar népszerűvé vált a narancssárga sárgarépa.

A népszerű, széleskörűen elterjedt fajták mindegyike narancssárga. Amszterdami, Danvers 126, Duwicki, Fertődi vörös, Karotela, Karotina, Nanti, Párizsi vásár, Rekord, Rondo, Vita longa, Vörös óriás, Tinga, Touchon

Piros színű fajták

A piros fajták a likopintól nyerik színűket, mely antioxidáns vegyület. Magas hőmérsékleten, például főzés során szabadul ki a sejtekből, így szervezetünkben jobban hasznosul, mint nyersen. Színe és beltartalmi értéke változatosabbá teszi a salátákat, egyéb ételeket.

Fajták: Atomic red (megfőzve édesebb, mint nyersen), Red Samurai F1(kívül piros, belül rózsaszín)

Sárga/fehér sárgarépa fajták

A citromsárga színű sárgarépák a xantofill nevű vegyülettől nyerik színüket, mely a karotinoidok közé tartozik, mint a karotin és ugyanúgy szerepe van az immunrendszer erősítésében, a szabad gyökök megkötésében. 

Sárga színű: Mello Yello F1, Amarillo (halvány citromsárga, nagyon édes), Solar Yellow

Fehér színű: White Satin F1 (színe hófehér, íze azonban a narancssárga répáéhoz hasonló), Snow White (krémfehér színű), Lunar White (úgy néz ki, mint a paszternák, de narancssárga sárgarépa íze van)

Lila sárgarépa fajták

A lila sárgarépa nagyobb arányban tartalmaz lila színanyagot, antociánt. Eredetileg a sárgarépa lila, illetve fehér vagy halványsárga volt, holland nemesítők érdeme a narancs szín.

A 2000-es évek eleje óta ismét egyre népszerűbbek a lila sárgarépák, az étkezéseket változatosabbá teszi, illetve az antocián tartalom miatt, mely erős antioxidáns nagyon egészséges.

A különböző színű sárgarépákban eltérő mennyiségben találhatók a színanyagok, melyek a zöldségek színét adják: antocián (lila), likopin (piros), xantofil (citromsárga), β-karotin (narancssárga). A Rainbow F1 magkeverékben vegyesen van a sárga, fehér és narancsszínű sárgarépák vetőmagja. A színes sárgarépák túlnyomórészt rövid tenyészidejűek.

Fajták: Purple Haze F1 (héja lila, belül sötét narancssárga), Cosmic Purple (héja lila, belseje narancssárga), Purple Dragon (kívülről lila, belül narancsszínű), Deep Purple F1 (kívül-belül sötétlila), Purple Elite F1 (kívül lila, belül piros)

Rövid, középhosszú és hosszú tenyészidejű fajták

A tenyészidő hossza és a répatest mérete között van összefüggés. A rövidebb, vékonyabb gyökerű sárgarépák közül kerülnek ki a rövid tenyészidejű fajták, melyek értelemszerűen hamarabb elérik a genetikailag adott méretüket. Cukrok közül a korai fajták glükózból és fruktózból tartalmaznak többet, édesebbek, a késői fajtákban a szacharóz van nagyobb mennyiségben. A karotintartalom, mely a színt is meghatározza, a korai fajtáknál közepes (130-140ppm). Szárazanyag-tartalmuk általában alacsony (9-11%).

Tenyészidejük 60-110 nap. Március elejétől június közepéig vethetők, június közepétől októberig szedhetők, friss fogyasztásra valók. Ilyen fajtatípus a Párizsi vásár és az Amszterdami.

A középhosszú tenyészidejű fajtákat friss fogyasztásra termesztik, vagy konzervipari feldolgozásra, de a vetés idejétől függően alkalmasak tárolásra is. (Szárazanyag-tartalmuk 10-12%). Tenyészidejük 110-180 nap. Ilyen fajtatípus a Chantenay és a Nanti. A karotint tekintve a zömökebb Chantenay típusok inkább közepes mennyiségben (130-140ppm) tartalmazzák, míg a Nanti fajtatípusúak nagyobb mennyiségben (140-150ppm), ezért színük is intenzívebb. Cukortartalma is a Nanti típusúaknak nagyobb, a Chantenayval szemben.

Ezeket is kora tavasztól vetik, akár június végéig, és a nyár folyamán, ősz elején szedik. A Nantira azonban igaz, hogy július-augusztusi vetéssel a földben átteleltetve kora tavasszal is szedhető.

Hosszú tenyészidejűeket jellemzően téli tárolásra vagy feldolgozásra termesztik. Szárazanyag-tartalmuk magasabb (12-14%), mint a korai és középérésűeké, ezért jobb a tárolhatóságuk. Karotintartalmuk nagy (150ppm feletti), színük is ennek megfelelően erőteljesebb. Cukortartalmuk is magas, igaz, ez főleg szacharóz, amitől ízük enyhén karcosabb.

Tenyészidejük 180-220 nap. Vetésidejük márciustól áőrilis végéig történhet, betakarításukra pedig csak ősszel kerül sor. Hosszú tenyészidejű fajtatípus a Flakker, a Berlicum és az Imperátor.

Korai: Párizsi vásár, Rondo, Duwicki, Amszterdami

Középhosszú tenyészidejű: Arany, Karotela, Karotina, Katrin, Nanti, 

Hosszú tenyészidejű: Danvers 126, Fertődi vörös, Vörös óriás, Tinga

Korai sárgarépa fajták

A korai sárgarépa fajták a rövid tenyészidejűek (70-100 nap), ezeket termesztik legkorábban, és már a nyár elején szedhetők. Márciustól júniusig vethető, így egész nyáron, illetve ősszel folyamatosan friss sárgarépa teremhet. Jellemzően nem tárolásra termesztik, a répatest zsengébb, cukortartalmuk inkább monoszacharid, mely finom édes ízt ad nekik, szárazanyag-tartalmuk alacsony.

Ide tartoznak a kicsi, gömbölyű répatestet nevelő fajták, például a Párizsi vásár és a Rondo. Korai termesztésű fajtákat találunk még a középhosszú répatestűek között, például Amsterdam, Duwicki.

Sárgarépa terméshozam

Az egyes sárgarépa fajták termőképessége függ a tenyészidőtől, a répatest formájától, hosszúságától és vállátmérőjétől (minél hosszabb, illetve szélesebb répatesttel rendelkezik egy fajta, annál nagyobb a terméshozama), a lomb méretétől és a betegség-ellenállóságtól.

A sárgarépa alapvetően a fajtájára jellemző tulajdonságokkal fejlődik ki, de ezt befolyásolják az ökológiai és a termesztési tényezők. A fajtajellegnek megfelelő méret és minőség kifejlődését a vetőmag biológiai értéke, a növénysűrűség, a talaj szerkezete és minősége, a hőmérséklet, továbbá a tápanyag és vízellátottság befolyásolja.

További Leckék a Sárgarépa Termesztéséről

Sárgarépa magvetése lépésekben

Sárgarépa magvetése lépésekben

A sárgarépa a könnyen termeszthető növények közé tartozik. Helyrevetéssel szaporítjuk, ami jelentősen megkönnyíti a termesztést, de nézzük most meg, hogy is zajlik ez pontosan. Sárgarépa magvetése - ezekre kiemelten ügyelj A sárgarépát állandó helyre vetéssel...

Sárgarépa terméshozam – várható termésátlag otthon

Sárgarépa terméshozam – várható termésátlag otthon

Az előző bejegyzésünkben megismerkedhettünk a sárgarépa fajtákkal. A terméshozamot nem csupán a fajták befolyásolják, hanem több tényezőtől is függ. Nézzük meg, min múlik, mennyi sárgarépát tudunk betakarítani. Mitől függ a sárgarépa terméshozama? A sárgarépa...

Sárgarépa nevelése otthon – előnyök és hátrányok őszintén

Sárgarépa nevelése otthon – előnyök és hátrányok őszintén

A paradicsomon, paprikán egész fejlődése során jól látszik, mennyire egészséges, de az is, hogyan érzi magát az ágyásban. A sárgarépa esetén, egészen addig, amíg ki nem húzzuk őket a földből, nem tudjuk, mit kapunk. Minden fáradozásunk mégéri, hiszen semmi semmi nem...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása