Palántanevelés otthon (egyszerűen) 9 lépésben

Blog, Palántázás

Az egyre bizonytalanabb gazdasági helyzet, valamint a hosszú karanténidőszak sokakat ösztönzött arra, hogy belevágjanak a számukra eddig ismeretlen, de nagyon izgalmas önfenntartó projektekbe, mint például az otthoni kenyérsütés vagy a kertészkedés. Aki belekóstolt már a növénytermesztésbe, az előbb-utóbb eljut arra a pontra, amikor megpróbálkozik a palántaneveléssel. De mit is takar pontosan a palánta nevelése fogalom és hogyan is kell csinálni? Nézzük meg részletesen!

Mit jelent a palánta nevelése?

Ha valamilyen növényt helyrevetünk, az azt jelenti, hogy a magot oda vetjük, ami majd a növény végső helye lesz. Például elszórjuk a sárgarépa magot és nyár végén a sárgarépát ugyanonnan, ahol a magot elvetettük, betakarítjuk.

A palánták nevelése viszont azt jelenti, hogy a magot irányított körülmények között (meghatározott hőmérsékleten, adott fényviszonyok között) neveljük néhány hónapig, majd onnan a végső helyére ültetjük.

A palánta nevelés folyamatát kiküszöbölhetjük azzal, hogy piacon vagy kertészetekben megvásároljuk a már kiültethető állapotú palántát. Ha kellően lelkesek vagyunk, próbáljuk meg magunk! Látni fogjuk, hogy a palánta nevelés otthon nem is olyan nagy ördöngösség.

Miért palántázunk?

Az otthoni palántázás előnye egyrész, hogy lerövidítjük a termesztési időt – ez azt jelenti, hogy egy fűtött, egyenletes hőmérsékletű helyiségben, egyenletes fény- és vízellátás mellett gyorsabban növekednek a növényeink, mintha szabadföldbe vetettük volna.

Másrészt előrébb hozhatjuk vele a betakarítást. Vegyük példának a paprikát. Ez a zöldségféle nagyon melegigényes, így a májusi fagyok előtt hiába vetnénk el szabadföldbe a magokat, a fiatal, érzékeny növények egy hidegebb éjszaka után akár el is pusztulhatnak. Ha május közepe után vetjük őket szabadföldbe, akkor viszont nem lenne ideje a paprikáknak termést érlelni az őszi hűvös idő beállta előtt. Ezt a problémát a paprika palánta neveléssel küszöbölhetjük ki, így amikor még a kinti időjárás nem kedvez a paprikának, mi akár a fűtött szobában nevelgethetjük a paprika palántát.

Paradicsomnál kicsit más a helyzet, bár rokonok a paprikával, de a paradicsom nem igényel olyan magas hőmérsékletet is. Ezt a zöldségfélét vethetjük szabadföldbe is áprilisban, de ha sokáig hűvös és csapadékos az idő, visszamaradnak a fejlődésben, így a paradicsom palánta ez esetben is hasznos lehet.

A palántázás odafigyelést kíván

-Palántanevelés otthon-

A palántanevelés otthon is végezhető, ha pár dologra kellően odafigyelünk: Az egyik legfontosabb, hogy a vetőmagjaink egészségesek, csíraképesek és vegyszermentesek legyenek. Minél öregebb egy mag, annál kevésbé csíraképes, ezért mindenképp ellenőrizzük vetés előtt a lejárati időt.

A vegyszermentesség azért fontos, mert a legtöbb magot gombaölő vegyszerbe áztatják, hogy a csírázó növények védettek legyenek a gombabetegségek ellen, azonban a vegyszer jelenléte már nem garantálja az egészséges, káros anyagoktól mentes termést.

A fény és a hőmérséklet is nagyon fontos tényezők. A magok 20 fok feletti talajhőmérsékleten csíráznak a legjobban, a melegigényesebbek akár 28 fokon. Ezt biztosíthatjuk számukra úgy, hogy palánta fűtést alkalmazunk, akár úgy, hogy fűtőtest felett tartjuk csírázásig a tálcát. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a föld nem száradhat ki, ha ez megtörténik, a csírázásnak indult növények elpusztulnak. A fény akkor lesz fontos, amikor már megjelentek a sziklevelek és a palánta növekedésnek indul. Ha nincs elég világos, a palánták megnyúlnak és gyenge lesz a száruk. Ha februárban vetettük a magot, még biztosan nagyon kevés a természetes fény, így azt pótmegvilágítással pótolhatjuk.

Figyelnünk kell még a palántaföldre. Steril, fertőzésmentes és vegyszermentes legyen, hogy óvjuk a fiatal növénykéket. Emellett jó, ha megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmaz, ami legyen szintén vegyszermentes.

Palántanevelő

Fontos továbbá a palántázó edény, amiben a palántákat neveljük. Érdemes a tálcás palántanevelést alkalmazni, amely sekély, de széles, így több sorba vethetjük benne a magokat, így jobb a helykihasználás. A palántázó tálca csak addig szolgál lakhelyül palántáinknak, amíg át nem tűzdeljük őket.

palántanevelő

A megfelelő páratartalom biztosítása érdekében használhatunk palántázó ládát, üvegházat is, így a palántázás otthon, ideális környezetben, mégis viszonylag kis helyen is megoldható. Használjunk olyan palánta nevelőt, amelynek átlátszó a fedele és megfelelő szellőzést biztosít a palántáknak.

Palántanevelés üvegházban, akár beltérien is! Nézd meg kínálatunkat:

Palánta tűzdelés, pikírozás

A tűzdelés vagy pikírozás nagyon fontos lépés a palánta ültetése során. A tűzdelés fogalma egyszerűen úgy írható le, hogy az a művelet, amikor a két szikleveles növénykéket átültetjük egy másik edénybe. Azért tesszük, mert a tálcán, ahová sűrűn vetettük, kevés a hely, és így vagy elnyomják egymást a növények, vagy nagyon megnyúlnak. Még az is előfordulhat, hogy a palántadőlés nevű gombabetegség üti fel a fejét a túl sűrű állományban, és így minden növény megfertőződik, amelyik a tálcában van.

Régen az előző generációk többnyire tejfölös pohárba tűzdelték át a palántákat. Használhatunk más egyéb palánta tartót, de ha így teszünk, ne felejtsük el kilyuggatni az alját, hogy a felesleges víz eltávozhasson.

Kép forrása
https://nemartdecor.blog.hu/2016/02/03/a_palantaneveles_fortelyai

Vannak olyan növények, amelyeket többször is át kell ültetni. Főleg a melegigényes paprika, ha még nem jött el az idő a kiültetésre, de az edényét már kinőtte, azaz a földjét teljesen átszőtték a gyökerek. Ha nem ültetjük át nagyobb edénybe, a palántánk meg is állhat a fejlődésben.

A palántanevelés főbb lépései – palántázás otthon

A palántázás menete az alábbiakban foglalható össze:

1. lépés – beszerzés

Első és legfontosabb, hogy mindent beszerezzünk, amire a palántanevelés során szükségünk lesz: magok, ültetőedények, föld, jelölőtábla. Ha már előzőleg használt tálcát, cserepet, üvegházat használunk, azt alaposan tisztítsuk meg. Ültetőközegből érdemes újat beszerezni, ha lehet, bio palántaföldet, ez minden szempontból a legalkalmasabb: tartalmazza a tápanyagokat, vegyszer- és műtrágyamentes, steril, kellően nedvességtartó.

Egy másik népszerű ültetőközeg a kókuszrost tégla, amely ajánlott a kiváló a víztartó képessége, levegőssége és jó vízáteresztő képessége miatt. Szellőssége miatt ideális a gyökérfejlődésnek, ami miatt a tökéletes választás palántaneveléshez. Használhatjuk egyedüli közegként, vagy talajkeverékek feljavítására is.

2. lépés – magok kiválogatása

Erre akkor van szükség, ha nem fémzárolt bolti magot vásároltunk, vagy már nem frissek a magok. Ha magunk fogtuk a magokat felmagzott növényekről, nem vagyunk biztosak a csíraképességébe, érdemes beáztatni őket egy éjszakára. Amelyek nem fognak kicsírázni, azok a víz felszínén maradnak, mivel nem szívják meg magukat vízzel. A beáztatott magokat viszont azonnal el kell vetni, mert már beindul bennük a csírázási folyamat.

3. lépés – magvetés

Palántanevelő tálca használata: Az ültetőedényt egyenletesen megtöltjük földdel, ha kell, kissé tömörítjük, majd kis lyukakat fúrunk bele és lyukanként 2-3 magot vetünk, a magtól függően különböző mélységben (általában 1-1,5 cm mélyen, nagyobb magoknál 2-3 cm-re. A bazsalikom magját azonban a felszínre szórjuk és nem takarjuk, mert a bazsalikom fényen csírázik). A magvetés mikéntjéről már csináltunk egy személetes videót is. Igyekeztünk végigvezetni a teljes folyamaton, reméljük, tetszeni fog! 🙂

Palántanevelő tálca házilag is készíthető, azonban ha egyszer megvásárolod őket, újra és újra felhasználhatod, ha megfelelően kitisztítod a használat előtt. A videóban a webshopunkban is megtalálható palántázó szettet használunk. Van benne tálca, 3 db üvegház és még a szerszámokat is tartalmazza. Ideális választás lehet kezdőknek! 🙂

4. lépés – öntözés és takarás

A földet óvatosan beöntözzük, úgy, hogy ki ne mosódjanak a magok. A föld innentől kezdve mindig maradjon nedves, a magoknak ugyanis erre van szükségük. A tálcát takarhatjuk egy üveglappal vagy fóliával, hogy biztosítsuk a párát a csírázáshoz. Ezt a takarást naponta le kell venni, hogy szellőzzön a föld.

5. lépés – csírázást követő teendők

Ha megindult a csírázás és megjelentek a felszínen a magoncok, a takarást eltávolítjuk. Ekkor már nincs szükség magas hőmérsékletre, főként azért, mert minél melegebb van, annál jobban megnyúlnak a palánták, ami nem jó. Ezért pár fokkal hűvösebb helyre tesszük, de mindenképp fényre, mert a fényhiány is megnyúlást eredményez. A palánta locsolása ezt követően is legyen rendszeres, figyeljünk azonban arra, hogy csak a földet öntözzük, hogy a palántákra ne kerüljön víz. Ha a szellőztetés jó a helyiségben, akkor elkerülhetjük a palántadőlést.

6. lépés – tűzdelés vagy pikírozás

A palántázás videósorozatunk második részében a palánta tűzdelés folyamatát mutatjuk be részletesen.

Mikor kell pikírozni?

A palánta tűzdelés – szaknyelven palánta pikírozás – akkor kezdődhet, amikor a növények már sűrűn vannak, a levelek összeérnek. Óvatosan tiszta kézzel megfogjuk a palántát a levelek tövénél, másik oldalról alányúlunk egy eszközzel és óvatosan gyökerestől kiemeljük a növényt és áthelyezzük az előre elkészített edényébe, előre mélyített gödörbe. A legfontosabb szempont, hogy sem a gyökér, sem a szár nem sérülhet. Egy növény kerüljön egy edénybe.

7. lépés – palánta továbbnevelése

A palántákról ugyanúgy gondoskodunk, mint a tálcán: öntözzük és vigyázunk rá, hogy megkapja a kellő mennyiségű fényt és a hőmérséklet egyenletes legyen.

8. lépés – második tűzdelés

Amennyiben a palánta növekedése érdekében szükséges az átültetés egy nagyobb edénybe, azt óvatosan végezzük, a gyökerek ne sérüljenek.

9. lépés – kiültetés

Ha már a kinti időjárás megfelelő, a palántákat óvatosan kicsúsztatjuk a cserépből és az előre elkészített helyre ültetjük a gyökérlabda bolygatása nélkül.

Palántázható növények

A zöldségek közül leggyakrabban a melegigényes, trópusi és szubtrópusi területekről származó növényeket szaporítjuk

palántáról. Ilyen például a paradicsom palánta, paprika palánta, padlizsán palánta. Ide sorolhatjuk ezeken felül a káposztaféléket, a dinnyéket, tököket, zellert.

Palántáról nevelhető zöldségek még a saláták, a karalábé és az uborka.

Minden palántázáshoz szükséges eszköz megtalálható a webáruházunkban!

Ajánlott blog bejegyzések

Esővízgyűjtő típusok: segítünk kiválasztani a legjobbat

Az esővízgyűjtők elengedhetetlenek a környezettudatos kertészek számára, akik szeretnék kihasználni az értékes természetes vízkészletet növényeik öntözésére. A különböző típusú esővízgyűjtők széles választéka lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a saját kertjéhez...

7 hozzászólás

  1. Furduj Andrea

    Sok èrdekes dolgot olvastam ès meg is próbálom

    Válasz
    • Kreatív Farmer

      Örülünk, hogy tetszett! Még sok-sok hasonló írással készülünk nektek. 🙂

      Válasz
      • Darnotzy Ferenc

        Megszeretnem kerdezni , hogy mikor erdemes futetlen polikarbonat uveghazban elkezdeni a magvetest a palanta neveleshez ?

        Válasz
  2. Martyin Gyuláné Gyöngyi

    Számomra is nagyon hasznos minden cikk és legfőképpen a videók mert ott láthatom a pontos folyamatot.Érdekelne ha megmarad vetőmag a lejárati idő után még elvethető a következő évben vagy azt már ki kell dobni.
    A választ előre is köszönöm Gyöngyi

    Válasz
    • Kreatív Farmer

      Kedves Gyöngyi!

      Általánosan elmondható, hogy a lejárt vetőmagok csíraképessége jóval rosszabb, mint a friss vetőmagok esetében. Érdemes beleszórni a magjainkat egy pohár vízbe: ami fent marad a víz tetején, az már biztos hogy nem fog kicsírázni.

      Válasz
  3. Benedek Viktor

    Nagyon pontos, részletes és fontos információ. Köszönöm.

    Válasz
  4. Kovács Sándor

    A kérdésem lehet attól a palánta vissza maradása, hogy a magot mindjárt nagyobb edénybe ültettem?

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása