Öntözés kertben és balkonon – A palánta gondozásának első lépése

Balkonkert Tudásanyag, Blog, Konyhakert Tudásanyag, Öntözés

Mire számíthatunk májusban? 

A május hónap rendkívül változó szokott lenni. Évente más és más, van, hogy a strandok már májusban tele vannak, mert beköszönt korán a nyár, de van olyan is, hogy még hajnali fagyok keserítik meg a mindennapjainkat. 

A népi időjóslás is óvatosságra int bennünket. Május első napján ha hideg van, kevés lesz a termés, ha meleg, akkor sok. Aztán jönnek a fagyosszentek, Pongrác, Szervác, Bonifác. Ekkor a népi megfigyelések alapján jó eséllyel várható még fagy, így a kertészeti hagyományi is úgy alakult ki, hogy ezt követően ültetjük csak ki a melegigényes palántákat. 

Melegigényes növények

Minden növény, amelynek eredeti élőhelyén magasabb a hőmérséklet, kisebb a hőingadozás, nagyobb a páratartalom, általában melegigényes. A zöldségek között is van jó pár trópusi és meleg éghajlatról származó növény. Ilyenek például a burgonyafélék, mint a paradicsom, paprika, padlizsán és a burgonya is. A burgonyafélék egy nagy család, többezer fajt foglal magában, melynek java Közép- és Dél-Amerikából származik. Persze a kertészeti fajták között akad már olyan is, amely alacsonyabb hőmérsékeleteket is bír, legalábbis ezzel is próbálkoznak a nemesítők. Melegigényesek még a kabakosok, ezek többnyire trópusi kúszó tökfélék. Szintén melegigényes még a bab, a csemegekukorica, a keletről származó fűszer- és zöldségfélék többsége, mint az indiai citromfű, sőt, viszonylag melegigényes még a zeller is.

Ezek a növények annyira szeretik a meleget, hogy a magjuk csak magas talajhőmérsékletnél csírázik megfelelően. Tehát hazánkban legkorábban csak május közepétől, a fagyosszentektől tudnánk vetni. Így viszont alig 3-4 hónapjuk lenne, hogy termést érleljenek, de ennél sokkal hosszabb a tényészidejük, és egyéb igényeik is vannak, hogy beinduljon a virágzás, így nem tudnánk jóformán termést betakarítani. Ezért találták ki a palántanevelést, hogy már korán, fűtött szobában, üvegházban stb. előnevelik a növényeket, hogy május közepén már egy erős, egészséges, fejlett, akár már virágzásban lévő növény kerüljön a szabadba. 

Vannak olyan melegigényes zöldségek, mint a bab vagy a kukorica, melynek tenyészideje nem olyan hosszú, így szabadföldbe is elvethetjük április-május hónapokban, lesz még ideje őszig beérlelni a termést.

 

Ha jön a meleg, öntözni kell

Bárhogy is alakult eddig az időjárás, a kertész legyen mindig optimista, és bízzon benne, hogy kedvező lesz a nyár a növényeknek. Sőt, abban is érdemes gondolkodni, hogy akár már májusban kellően meleg lesz az idő. Ha pedig a meleg időjárásra készülünk, elsődleges feladatunk a megfelelő vízellátás megtervezése lesz. 

Hogyan kell helyesen öntözni?

Az öntözésnek vannak szabályai. Ugyanis nem maga az öntözés a cél, hanem az, hogy megfelelő vízellátást biztosítsunk a növényeinknek. Akinek vannak szobanövényei, tudhatja, hogy akár 1℃-os hőmérséklet emelkedésnél a növények földje hamarabb kiszárad és lehet, hogy már nem lesz elég a heti egyszeri öntözés. De nem csupán a hőmérséklet, hanem a páratartalom és a levegő CO2 tartalma is befolyásolja a növény vízigényét. Ez egy rendkívül bonyolult folyamat, nekünk csak annyit kell belőle értenünk, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a zöldségünknek szüksége van-e vízellátásra, és ha igen, akkor mennyire. 

A helyes öntözés egyik szabálya, hogy ismerjük meg a növényünk vízigényét. Tudnunk kell, hogy a kertünkben termesztett zöldségeknek mennyi vízre van szükségük a növekedéshez. Vannak kifejezetten vízigényes növények,mint a tökfélék vagy a paprika, de vannak olyanok is, amelyek kevésbé, mint a hagyma. Persze minden növény meghálálja az öntözést, sőt, többnyire sokkal jobban fejlődnek tőle. A növény igényeit 1-2 hét megfigyelés után meg is tanulhatjuk, mert kókadással, a levelek lekonyulásával, puhulásával jelzik, ha nincs elegendő vizük a fejlődéshez. 

A helyes öntözéshez szintén ismernünk kell a termesztőtalajunkat. Homokos talajon jóformán nincs vízmegtartó képesség, azaz a homokon csak átszalad a víz és hamar kiszárad. Ez ellen úgy tehetünk, hogy a talaj víztartó képességét növeljük: humusszal, komposzttal és egyéb szerves trágyákkal látjuk el. Ha cserépben neveljük a növényeket, növelhetjük a víztartást tőzeg, kókuszrost, perlit hozzáadásával is. A homoktalaj mellett az sem túl jó, ha nagyon agyagos a földünk. Ekkor a víztartó képesség magas, könnyen tömörödik, levegőtlenné válik a talaj, nehezebben szárad ki, a gyökerek “megfulladhatnak”. Ez szintén a fent említett anyagok hozzáadásával tudjuk javítani, ugyanis itt nem víztartó képességet növelünk velük, hanem a szerkezetüket javítjuk. Cserépben nevelt növényeknél a homok hozzáadás szintén segít a vízgazdálkodásban, ha túl agyagos a virágföldünk.

Öntözési módok kertben és balkonon

A kertészeti gyakorlatban kétféle öntözési mód terjedt el: az esőztető öntözés és a csepegtető öntözés, de ezen belül sem mindegy, hogy honnan érkezik a víz a növényhez. Esőztető öntözés esetén felülről, nagy mennyiségben öntözünk, ez történhet locsolókannával, slaggal, illetve szórófejes öntözőrendszerrel. Ez egy olyan módszer, amely nem feltétlenül alkalmas minden növénynek. Ugyanis a növény felszínén, ha folyamatosan nedves, megjelenhetnek kórokozók, mint például a gombák. A baktériumok is vizes környezetben terjednek, azoknak is kedvez ez a módszer. Erre főleg akkor van esély, ha éjszakára lehűl az idő, a növény felülete pedig még nedves. A másik hátránya, hogy ha nedves a növények felülete, könnyebben megégnek (néhány szakember szerint a vízcseppek nem fokozzák a napégést).Esőztető öntözést inkább nyáron, kora hajnalban érdemes alkalmazni, így még a déli kánikula előtt van ideje a növényeknek megszáradni és garantáltan éjszakára sem maradnak nedvesek. De öntözhetünk felülről délután is, ha már nincs tűző nap, de a hőmérséklet éjszaka sem hűl le számottevően. Ezeket ki kell tapasztalnunk a saját kiskertünkben. 

A másik öntözési mód a csepegtető öntözés. Kétfélével is találkozhatunk. Az egyik a talajfelszínre való csepegtetés, közvetlenül a növény tövéhez. Ehhez a legolcsóbb megoldás a csepegtetőszalag használata, ez egy előre perforált cső, amelyet ráköthetünk egy víztartályra (szabályozó csappal), és ha van víznyomás, a lyukakon keresztül adagolhatjuk lassan a növényeknek a vizet. Használhatunk ennél drágább és bonyolultabb öntözőrendszereket is. Ha balkonunk van, ott is megvalósítható a csepegtető öntözés, egy víztartályt helyezünk el a növények felszínétől magasabbra, abba csöveket vezetünk, amelyet a növény talajára fektetünk, így lassan a tartályból beszivárog a víz a cserépbe.

A csepegtető öntözés történhet talajfelszín alá, gyökérzónába is. Itt legolcsóbb megoldásként a különböző leszúrt perforált műanyag palackok, föld alá beásott agyagcserepek, amelyeket manuálisan kell feltöltenünk bizonyos időközönként, illetve vannak a vízhálózatra, öntözőrendszerre kötött csepegtető csövek, valamint a föld alá, a növények alá előzetesen kiépített föld alatti öntözőrendszerek. Balkonon szintén a leszúrt palackok, a cserép földjébe szúrt csepegető csövek jöhetnek szóba, valamint az újabban nagyon népszerű és hatékon önöntözős cserepek alkalmazása. Ez utóbbiak működési elve egyszerű, de érdekes: a cserép alján elhelyezett zárt rendszerbe vizet vezetünk, a vízszint alá belógó föld pedig a kapilláris elv alapján “felszívja” a vizet. A vízszintet ellenőrizhetjük egy úszó segítségével, így könnnyen megállapíthatjuk, mikor ürült ki a tartály. Beltéri dísznövényeknél is akalmazzák ezeket a cserepeket, ha elsétálunk egy pláza dísznövényei mellett, vizsgáljuk meg a virágládát, találunk benne egy kiálló csövet, melyen keresztül feltöltik a tartályt vízzel. Az elv tökéletesen működik.

Meg kell még említeni a magaságyásokat és dombágyásokat. Kétféle magaságyás létezik: a rétegzéssel kialakított és a nem rétegzett változat. Rétegezni nagyon sokan a dombágyás elvén szoktak, azaza alulra kerülnek nagyobb, vastagabb ágak, rá kisebbek, ezek azok, amelyek nagy mennyiségű vizet fognak tárolni az ágyásban. Így bár a magaságyás maga hamarabb kiszáradna (hiszen ki van emelve a talajból, minden oldalról párolog a talaj), de ez a víztároló réteg késlelteti a kiszáradást. Viszont ha nem rétegeztük a magaságyást, vagy csak egy alacsonyabb emeltágyást készítettünk, itt fokozottan kell figyelni a folyamatos és egyenletes vízellátásra. 

Miért kell öntözni?

Hacsak nem egy jól megkoreografált, önjáró permakultúrás rendszert építünk ki szívós növényekkel, vagy különböző egyéb technológiákat alkalmazunk (pl. mélymulcsos növénytermesztés), szükségünk lesz arra, hogy a vízigényes növényeinket a nyári kánikulában öntözzük. Még ha mulcsozzuk is a talajt, egy több napon-héten át tartó száraz melegben a talaj kiszárad és a növények gyökere nem jut vízhez, ezáltal nem tud tápanyagot sem felvenni. Mivel a növények többsége gyökéren veszi fel a vizet, ilyenkor egy esőztető öntözéssel nem sokra megyünk, hiába locsoljuk a növény lombját, a nagy melegben ez a víz előbb elpárolog, minthogy lejusson a gyökérzónába. Tehát a talaj nedvesen tartása legalább a gyökerek mélységéig elengedhetetlen. 

Mikor alakítsuk ki az öntözőrendszerünket?

Mindenképpen még a szezon beindulás előtt meg kell terveznünk azt, hogyan biztosítjuk majd a vizet. Legjobb, ha már tél végén, kora tavasszal megvizsgáljuk a területet, kijelöljük a víztározásra, vízgyűjtésre alkalmas pontokat, és megtervezzük, hogy onnan milyen módon juttatjuk majd az ágyásokhoz a vizet. Ha csak kis területen gazdálkodunk, akkor lehet, hogy elégnek ítéljük a 10 literes locsolókannát, ha nagyobb a terület, akkor a vezetékre kötött slagot, de ha nagyobb területben, vízigényesebb növényekben gondolkodunk, vagy a területünk túl forró nyáron, mindenképp öntözőrendszerben is gondolkodjunk. A palánták kiültetése előtt lefektethetjük a csöveket, beállíthatjuk a víztartályunkat, beszerezhetjük a csapokat, elemeket. De még később, a növények kikerülése után is van esélyünk bizonyos öntözési módokat integrálni. 

Reméljük, hogy a május kellemesebb időt hoz nekünk, ami kedvez a növényeinknek, és bízzunk benne, hogy a nyár kellően csapadékos, de meleg lesz. Ha mégsem így alakul, menet közben is módosíthatjuk a terveinket. Jó kertészkedést! 

Ajánlott blog bejegyzések

Esővízgyűjtő típusok: segítünk kiválasztani a legjobbat

Az esővízgyűjtők elengedhetetlenek a környezettudatos kertészek számára, akik szeretnék kihasználni az értékes természetes vízkészletet növényeik öntözésére. A különböző típusú esővízgyűjtők széles választéka lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a saját kertjéhez...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1
  • Termék kosárba helyezve
1
KOSARAD
6.190 Ft
    Calculate Shipping
    A szállítási módok frissítve lesznek a pénztár oldalon.
    • A rendelést futárszolgálat kézbesíti.

    • Személyes átvétel pécsi telephelyünkön: 7633, Pécs, Szigeti út 89. Átvétel 7:00 és 15:00 között.

    Kupon alkalmazása