Miért és hogyan komposztáljunk?

Blog, Konyhakert Tudásanyag

A komposztálás már régóta használt módszer a kertészkedésben. A szerves hulladékok lebomlási folyamatát értjük alatta. Ez a természetben jelen lévő folyamat, amely során a lehullott növényi részek, levelek, ágak stb. különböző szakaszokon keresztül szép lassan átalakulnak humusszá, amely gyakorlatilag a talajba integrálódik. Ez egy zárt körforgás, a növények tápanyagfelvételük során a talajból táplálkoznak, majd az lombhullást követően visszajuttatják a tápanyagot a talajba. 

A hagyományos növénytermesztés során, illetve a díszkertekben, parkokban általában nincs meg ez a zárt körfolyamat, mivel a területről lekerülnek a növényi maradványok. A szántóföldön eltakarítják a kukoricaszárat, a szalmát, a díszkertekben összesöprik és kidobják a lehullott leveleket. Egy idő után ezeken a területeken tápanyaghiány lép fel, amelyhez műtrágyákat, mesterséges adalékokat használnak, ami viszont nem az ideális tápanyag arányt adja vissza a talajnak és a növényeknek. Szép lassan kibillen az egyensúly, súlyos mikroelem hiány lép fel, a talaj szerkezete elromlik, talajerózió lép fel, elszaporodnak a kártevők és végül visszafordíthatatlan lesz ez a folyamat. 

Szerencsére sokan felismerik ezt a problémát és már nem csupán kiskert szinten, de nagyobb területeken, akár egész városokban is ráállnak a komposztálásra. 

A komposzt használatával ugyanis idővel visszapótolható minden, amit elvettünk a talajtól, sőt, javul és visszaállítható az egészséges talajélet, a talajszerkezet is. 

Ha most fogunk bele a növénytermesztésbe, vagy még nem gondoltunk erre a nagyon fontos körforgásra, ideje a komposztálást is gyakorlatba ültetnünk. Ismerkedjünk meg vele közelebbről.

A komposztálási folyamatról

A komposztálás négy fő szakaszból áll:

1. bevezető szakasz: felmelegedés (a komposztálandó halomban egyre magasabb hőmérséklet lesz, ahogy a mikroorganizmusok a könnyen lebomló anyagoknak nekilátnak) 

2. lebomlási szakasz: itt elkezdődik a hő hatására a nehezebben lebomló anyagok bomlása 

3. átalakulási szakasz: csökken a hőmérséklet, megkezdődik a humuszképződés 

4. talajlakó élőlények hatására megérik a komposzt

Komposztálás előnyei

Több előnye is van annak, ha minden komposztálható anyagot összegyűjtünk és visszaforgatjuk a természetbe. Ezeket szedtük össze:

Visszaadjuk a természetnek, amit elvettünk

A létező legfontosabb a természet tisztelete, hiszen a földünk egészsége nélkül mi sem lehetünk egészségesek. Még nem késő észbe kapni és jó példát mutatni másoknak is.

Egészséges növények

Ha a saját készítésű komposztot visszaforgatjuk a természetbe, arra területre például, ahol zöldségeket termesztünk, a növényeinknek nem lesz szüksége semmilyen mesterséges tápanyag utánpótlásra, anélkül is kellő mennyiségű tápanyaghoz jutnak és jó szerkezetű talajban élhetnek. 

Egészséges talaj

A talajunk szerkezetén is jelentősen javít a komposzt, így megfelelő lesz a víztartó képessége, a tömörsége, a gyökerek könnyebben veszik fel a tápanyagokat. 

Visszaáll az egészséges talajélet is: a komposzt segít benne, hogy a talaj lebontó szervezetei visszatérjenek és folytassák áldásos tevékenységüket.

Egyensúly a konyhakertben

Ha a komposztot használva megteremtjük az egészséges talajéletet, talajszerkezetet, a kártevők és kórokozók populációiban is be tud állni egy egyensúlyi állapot. Nem szabadulunk meg tőlük egy csapásra, de kontrollálható lesz az egyedszám. Persze ebben egyéb trükkök bevetése is javasolt, mint a vetésforgó, a növénytársítás, a vegyeskultúra alkalmazása.

Nincs hulladék

Nem csupán a kerti szerves hulladék, hanem a konyhai is eltűnhet, ha mindent összegyűjtünk, ami komposztálható. Ezáltal kevesebb kommunális szemetet termelünk. 

Komposztáló kialakítása

A komposztáló helyének megválasztása kis tervezést igényel. Nem rakhatjuk bárhová. A legideálisabb egy árnyékos hely, mégpedig azért, mert a folyamatokhoz kellő nedvesség szükséges, ami a tűző napon még folyamatos locsolás mellett is nehezen biztosítható. 

Válasszunk tehát egy olyan helyet, ami védett, árnyékot kap, akár folyamatosan. Ez azért is jó, mert ilyen árnyékos helyre egyébként sem érdemes veteményest tervezni, így kihasználjuk az egyébként üresen álló területet is. 

Egy másik fontos tényező a veteményesünktől való távolság. Ha túl messze van, talicskáznunk, cipekednünk kell. De túl közel sem érdemes tenni, hogy elkülönüljön a termesztésre szánt területtől. 

Keretes vagy keret nélküli?

Mindkettő megfelelően működhet. A keretes komposztálás esztétikusabb, ha erre mindenképp hangsúlyt fektetünk a kertünkben, de a folyamatokat is gyorsítja, ha egy keretben komposztálunk, hiszen a hőtartás így sokkal jobb, és attól sem kell tartanunk, hogy könnyen kiszárad a kupac. Ha erdőszéli kertünk van, akkor pedig szinte kötelező a keret, különben vadasparkká alakulhat át a terület. 

Egyszerűbbnek tűnik a keret nélküli komposztálás. Ekkor érdemes egy kis gödröt kialakítani a kijelölt helyen és abba kezdeni hordani a szerves hulladékokat. Ha a kupac “megtelt”, akár felfuttathatunk rá tápanyagigényes növényeket, mint a tökfélék, ezek árnyékot adnak a komposztnak, úgymond keretbe foglalják.

Milyen anyagból legyen a keret?

Ha a keretes komposztálás mellett döntöttünk, még mindig el kell döntenünk, miből készüljön a keret. Ha magunk szeretnénk készíteni, érdemes a számunkra legkönnyebben elérhető, legolcsóbb természetes anyagból építeni, például deszkákból vagy téglából. 

Ha nem szeretnénk bajlódni az építéssel és inkább készen vennénk, kaphatunk már természetes anyagból, vagy akár újrahasznosított műanyagból készült komposztáló kereteket, többféle méretben, formában és dizájnban. 

Hány komposztálókeretre van szükség?

Érdemes rögtön két rekeszben gondolkodni, persze ez a terület nagyságától is függ. A két keret azért jobb, mert ha az egyik megtelik, a folyamatok lezajlásához jobb, ha nem hordunk rá több friss anyagot, így zavartalan és gyors lesz a lebomlás. Amíg az első rekesz pihen, addig a másikat tudjuk tölteni. 

Persze akiknek nincs lehetősége két rekeszre, akár eggyel is megfelelően tud majd dolgozni. 

Komposztálás beltéren?

Különféle, beltéri konyhai komposztáló módszerek is léteznek, melyekkel kényelmesen, az otthonod melegében hasznosíthatod a háztartási hulladékot. 2 módszere elterjed itthon, az egyik a gilisztakomposztálás, a másik pedig a Bokashi vödör. A vödör anaerob lebontás elvén működik, ami azt jelenti, hogy levegő nélkül végbemenő bakteriális tevékenység zajlik. Lebontó baktériumok alakítják át a vödörbe adagolt konyhai hulladékok, ezek a baktériumok az úgynevezett starter kultúra adagolásával kerülnek a szerves anyagok közé. A népszerű Bokashi vödör nálunk is kapható:

Mi kerülhet a komposztba?

Az alábbiakban összeszedtük, hogy mit szabad és mit nem szabad a komposztra tenni. Ezeket a szabályokat érdemes betartani, különben egyetlen kis hiba miatt az egész komposztunk pocsékba megy és használhatatlanná válik, ezzel pedig több hónap munkája veszhet a semmibe.

Komposztálható anyagok 

Konyhai hulladék:

  • nyers gyümölcs, gyümölcshéj, zöldség – vegyszermentes, mosott
  • teafű, kávézacc – filter nélkül
  • tojáshéj, apró darabokra zúzva

Háztartási hulladék:

  • hervadt vágott virág, cserepes növény – vegyszermentes
  • műtrágyamentes virágföld
  •  növényevő házikedvencek ürüléke forgáccsal együtt, toll, szőr
  • tojástartó, karton felszabdalva, festetlen, tiszta papír
  • haj, köröm
  • pamut, lenvászon felszabdalva
  • fahamu

Kerti hulladék:

  • egészséges növényi részek, gyümölcsök mag nélkül, szárak, levelek
  • gyökerek felvagdosva
  • mulcsanyag, fűkaszálék
  • ágak, gallyak aprítva
  • gyomok virágzás előtt

Nem komposztálható anyagok

Konyhai hulladék:

  • főtt ételmaradék, kenyér, csont, citrusok héja
  • teafilter, kávéfilter
  •  használt olaj, zsír

Háztartási hulladék:

  • permetezett virágok, műtrágyázott cserepes növények földje
  • húsevő állatok ürüléke
  • festett papír
  • egyéb hulladékok: fém, műanyag
  • porzsák tartalma, faszén hamuja
  • pelenka

Kerti hulladék:

  • beteg, fertőzött növényi részek
  • termések, magok
  • virágzó/terméses gyomok
  • nehezen lebomló levelek: dió, szőlő

Egyéb:

  • veszélyes hulladékok, festékek, olajok, vegyszerek, elemek, gyertyaviasz, növényvédőszer
  •  lebomló műanyagot

Komposzt kezelése

A szerves hulladék gyűjtése során szintén érdemes néhány szabályt betartani. 

Szén-nitrogén arány

Kétféle anyagot hordhatunk a komposztra: szénben gazdag, vagy nitrogénben gazdag anyagok. Előbbiek általában az úgynevezett “barna” anyagok, ágak, száraz levelek, szalma, utóbbiak pedig a “zöldek”: konyhai hulladékok, fűnyesedék, friss növényi részek. Ezeknek van egy ideális aránya, 25:1, de ez is olyan, mint a főzés, a profik már érzésre adagolják a hozzávalókat. Ha túl sok a barna anyag, akkor lassul a bomlás, ha túl sok a zöld anyag, akkor pedig könnyen berohad a kupac. A megfelelő arányú komposztkupacnak nincs szaga.

Aprítani, aprítani

Ha túl nagy darabokban rakjuk be a szerves anyagokat, azzal lassítjuk a bomlási folyamatokat. Segíthetünk a lebontó szervezeteknek azzal, hogy a különböző részeket kisebb, 5-10 cm-es darabokra szeljük, akár a komposztba szórva egy ásóval megvagdossuk. A mi érdekünk is, hogy mielőbb érett komposztot kapjunk.

Locsolás

Nagy melegekben a komposztot locsolni kell, mivel ha túlságosan kiszárad, leállnak a folyamatok és csak szárad a benne lévő anyag, de nem bomlik. Ezt időnként ellenőriznünk kell. 

Forgatás

6-8 hetente érdemes egy villa segítségével forgatni a kupacon, hogy a hő egyenletesen érje minden részét, így a bomlás és érés is egyenletes lesz. 

Az érett komposzt felhasználása

Ha a fentieknek megfelelően kezeljük az összegyűjtött szerves hulldékot, hamarosan, néhány hónap múlva érett komposztot kaphatunk belőle. Az érett komposzt kellemes föld illatú, sötét színű, és ha belemarkolunk, apró darabokból és még apróbb, földszerű anyagból áll. 

Többféleképpen használhatjuk ezt a csodálatos anyagot:

Magvetések takarásához, magágykészítéshez

Érdemes ebben az esetben átrostálni és a finom szemcsés részt használni, ez a kis magoknak ideálisabb.

Mulcsozásra

Komposzttal akár mulcsozhatjuk is ágyásainkat, főleg azokat a növényeket, amelyeknek nem árt a tömény tápanyag, ilyen a paprika, a tökfélék, káposztafélék. 

Talajjavításra

Érdemes ősszel, a veteményes kitakarítása után az ágyásokon szétteríteni a komposztot, ezzel téli takarást is kapnak az ágyások, valamint védelmet a benne lakó mikroorganizmusok és kisebb-nagyobb hasznos talajlakó állatok. 

Tápanyag utánpótlásra

Év közben is juttathatunk a növényeink számára tápanyagdús komposztot, akár a palánták kiültetésekor, úgy, hogy a palánták kiásott helyére komposzttal kevert földet teszünk és erre ültetjük a palántáinkat. 

Új ágyások kialakítására

Ha komposztunk van, de ágyásunk még nincs, akkor hamarosan ágyásunk is lesz. A talajunk javítására, akár magaságyásba is tehetünk belőle, ezzel a korábban már említett talajszerkezet és talajélet javító hatást tudjuk kiaknázni. 

Ha hagyományosan ásott talajba forgatjuk, vagy no dig módszert alkalmazunk, akkor is nagyon hasznos lesz a komposzt a leendő növényeink számára. 

A komposztálás egy nagyon hasznos tevékenység, amely nem bonyolult, csupán némi utánajárást, tájékozódást igényel. Ha betartjuk a megfelelő szabályokat, akkor egy olyan anyaggal gazdagíthatjuk kertünk talaját, amely szinte minden problémát megold majd a konyhakertben: a talaj minőségét, tápanyag utánpótlást, növényvédelmet. Nem kell többé műtrágyákat, növényvédő szereket, mesterséges anyagokat használnunk. Olcsón és könnyedén tudunk kertészkedni. De nem csupán magunk miatt fontos a komposztálás, hanem a természet, a körülöttünk élő növények és állatok, hasznos szervezetek védelmére is érdemes gondolnunk ezáltal, hiszen a föld nem a miénk, mi csak használjuk, használjuk hát úgy, hogy nem ártunk vele. Ez egy minden élőlény számára hasznos megoldás, sőt, ez az egyetlen minden élőlény számára hasznos megoldás.

Jó komposztálást mindenkinek!

Komposztáló keretek a Kreatív Farmer webáruházban

Ajánlott blog bejegyzések

Esővízgyűjtő típusok: segítünk kiválasztani a legjobbat

Az esővízgyűjtők elengedhetetlenek a környezettudatos kertészek számára, akik szeretnék kihasználni az értékes természetes vízkészletet növényeik öntözésére. A különböző típusú esővízgyűjtők széles választéka lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a saját kertjéhez...

1 hozzászólás

  1. Eckel Bri

    Helló, a komposztom sajnos túl kevés! Tudod, hol lehet vásárolni Komoster? Nem zsákban, kérem. Hol találok komposztáló üzemeket Tolnában? Új vagyok itt és Magyarország.Köszönöm Eckelszólás *

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

0
  • "Kültéri komposztáló 630l – fekete" nem adható a kosárhoz, mert a termék elfogyott.
0
KOSARAD
Üres a kosaradWebshop
    Calculate Shipping
    Kupon alkalmazása