Ha az előző lecke útmutatását követtük, mostanra elkészültünk az első kerttervünkkel. Lehet, hogy ez a terv még módosul, lehet, hogy vannak olyan részek, amelyekben bizonytalanok vagyunk, de ez nem tántoríthat el bennünket. A természet is folyamatosan változik, az időjárás is, sőt, az egész élet is. A változás természetes, így a kertterv esetén is fogadjuk el, hogy időnként ezt-azt majd módosítunk rajta. Azonban ez a terv már egy nagyon jó kiindulási alap ahhoz, hogy bátran belekezdjünk a kertészkedésbe. 

Növények nélkül ez azonban lehetetlen. Ezért most ebben a leckében egy kicsit megismerkedünk a zöldségnövényekkel, igényeikkel, és ez alapján megpróbáljuk beilleszteni őket a kerttervünkbe. 

Ha elolvastátok ingyenes e-bookunkat, láthatjátok, hogy érdemes mindenképp azzal kezdeni, hogy a saját fogyasztási szokásaink alapján meghatározzuk az általunk fogyasztott zöldségek listáját, akár nagyságrendileg is. Szép-szép a színes retek, de vajon mennyit fogyasztottam retekből az elmúlt évben? Kell nekem az egyáltalán? 

Próbáld meg egy listában összeírni, mit szeretsz a legjobban, miből szeretnél a legtöbbet vagy legkevesebbet termeszteni, mi az, amivel egyáltalán nem is foglalkoznál, főleg most, a kezdetekkor? Ne foglalkozz most azzal, hogyha csak egy 2×2-es területed van, írj össze mindent és majd meglátjuk, hogyan tudjuk minél hatékonyabban kihasználni a helyet. 

A következőkben ismerkedünk a zöldségekkel, alapfogalmakkal, alapelvekkel, amelyeket a sikeres termesztés érdekében figyelembe kell vennünk és alkamaznunk. 

Zöldségek csoportosítása

Ez alapján a csoportosítása alapján találod meg a webáruházunkban is a zöldségeket.

• Bogyósok: paradicsom, paprika, padlizsán
• Fűszernövények: bazsalikom, koriander, oregano, kakukkfű stb.
• Gyökérzöldségek: sárgarépa, gyökérpetrezselyem, paszternák, zeller, cékla, retek
• Gumós zöldségek: burgonya, édesburgonya, gyömbér, kurkuma
• Hagymák: vöröshagyma, póréhagyma, kötözőhagyma, metélőhagyma, fokhagyma
• Hüvelyesek: borsó, bab
• Kabakosok: tök, dinnye, uborka
• Káposztafélék: fejes és leveles káposzták, brokkoli, karfiol, karalábé
• Kukorica
• Levélzöldségek: spenót, saláta, mángold, sóska
• Napraforgó
• Különleges zöldségek: okra, földi mandula, földi cseresznye, articsóka, spárga

Védőnövények

Ágyásainkat vegyük körbe védőnövényekkel, illetve a zöldségek közé is ültethetjük őket, így hatékonyabban kifejtik hatásukat. 

• Fokhagyma: igazi csodadoktor. Távol tartja a rovarokat és a gombabetegségektől is véd. 
• Kapor: illata miatt rovarriasztó hatású, a káposztalepkéket távol tartja. 
• Sarkantyúka: levéltetveket vonzza, így azok nem a haszonnövényeinket támadják.
• Büdöske: fonálféreg űző 
• Körömvirág: levéltetvek és fonálféreg ellen hatásos.
• Kamilla: hagymalégy riasztó hatású. 
• Illatos fűszerek: kettős funkciót látnak el, egyrészt illatuk összezavarja a kártevőket, másrészt viszont vonzzák a beporzó rovarokat. A bazsalikom például szúnyog- és légyriasztó.

Növénytársítás

A növényeket úgy vetjük/ültetjük a kertben, hogy egymást védjék, erősítsék, támogassák. Lényege, hogy több növényt termesztesz egymás mellett. Ennek több haszna is van: a jó társnövények védik egymást a kártevőkkel szemben és a területkihasználás is jobb lesz. A szezon során részletesen is meg fogjuk vizsgálni a helyes növénytársítást. Íme egy segítő ábra az ingyenes ebook-unkból:

Vetésforgó

Egymás után ne termesszük ugyanazon a helyen ugyanannak a növénycsoportnak a képviselőit, hanem más igényű, típusú zöldségeket tervezzünk a következő évre. Ezzel nem merítjük ki a talaj tápanyagtartalmát és nem vonzzuk oda minden évben ugyanazokat a kártevőket, elkerülhetjük a betegségek kialakulását is. 

Most már alaposan körbejártuk a növényeket is. Ha részletesebb információra van szükségetek, töltsétek le az ingyenes e-bookunkat. 

Még egy fontos dologról kell említést tennünk, ez pedig nem más, mint a vetőmagok. Eljött ugyanis az ideje hogy beszerezzük őket, de nem mindegy, hogy mit és honnan.

A vetőmagokról

A vetőmagok lehetnek vegyszermentesek, bio minősítésűek és hagyományos magok. Az első két kategória esetén a vetőmaggyártó garantálja a vegyszermentességet és ha van, a bio minősítést. A hagyományos magokkal sincs semmi gond, ezek az úgynevezett nem vegyszermentes magok, ami egyáltalán nem jelenti, hogy vegyszerrel kezelve vannak. Ebben a csoportban előfordul, hogy bizonyos magokat csáváznak, azaz főleg gombaölőszerbe forgatják a magokat és így csomagolják őket (sokszor a csávázott mag színes, például rikító zöld az uborkamag vagy a spenót). Az ebből termesztett növénynek lehet minimális szermaradvány tartalma, de ennyit a szél is átúj a szomszédtól, ha permetezik.

Ezt magunknak kell mérlegelni. De ha a hosszútávú és széleskörű hatást nézzük, Földünknek sem tesz jót, ha vegyszert használunk, főleg, ha vannak alternatív megoldások, amelyek konyhakerti viszonylatban nagyon jól működnek.

A vetőmagok fajtája sem mindegy. A boltban kapható vetőmagok többsége hibrid, olyan fajták, amelyek ellenállók, bőtermők stb., azaz valamilyen jó tulajdonságuk alapján vannak szelektálva. Ha ezekről fogott magot vetünk el, valószínű, hogy a most termő növényünk semmiben nem fog rá hasonlítani. Tehát vagy minden évben megvesszük a magokat, vagy egyszerűen elkezdjük kutatni a tájfajta megoldásokat. De akár mi is szelektálhatunk jó tulajdonságú növényeket: a legszebb, legellenállóbb, legegészségesebb termésről gyűjtsünk magokat és azt vessük el következő évben. 

A magoknak csíraképességi idejük is van. Minden magnál más, van, amelyik csak egy évig csíraképes (pl. a kapor), de olyan is van, amely akár 6-8 év helyes tárolás után is képes kicsírázni (pl. a tökfélék). Ha rosszul tároltuk a magokat, akkor is veszíthetnek a csíraképességükből, ezért vetés előtt érdemes egy próbát tenni, vízbe áztatni őket, és amelyik megszívja magát és lesüllyed a vízben, az biztosan csírázásnak is indul. 

Most már kellő alapunk van ahhoz, hogy elkezdhessük kertünkben a munkát. A következő bejegyzésben a veteményesünk kialakításával fogunk foglalkozni.