Kezdődik a magvetés

Blog, Magvetés

Korábban már írtunk a palántázásról, amelyet akár már február végén el is kezdhettünk fűtött szobában. A palántás növények, ha kikeltek, sok fényt és odafigyelést igényelnek, így érhetjük el, hogy egészséges, erős palántákat kapjunk, mire eljön a kiültetés ideje. A palántanevelés célja, hogy egyrészt rövidítsük a tenyészidőt, másrészt pedig a melegigényes palánták már virágzás előtti állapotukban kerülhetnek az általuk megfelelő kinti időjárási viszonyok közé.

Vannak azonban olyan növények, amelyeket nálunk szinte kizárólag helyrevetéssel szaporítanak, nincs szükség palántázásra. Ilyen a legtöbb gyökérzöldség, a hagymák. Ezek között a növények között is vannak azok, amelyeket akár már márciusban vethetünk, ezek azok a zöldségek, amelyek kifejezetten jól tűrik a hidegebb időjárást, mint például egyes saláták. De van olyan helyrevetéssel szaporítható növény is, amely igencsak melegigényes, mint például az uborka vagy a tökfélék.

Ebben a bejegyzésünkben a magvetést fogjuk részletesebben megvizsgálni, azaz mit is jelent pontosan, melyik növényeket érinti és melyek azok a zöldségek, amelyeket akár már holnap el is vethetünk a kinti hideg időjárás ellenére.

Helyrevetés, magvetés – alapfogalmak a kertészkedésben

Sokszor hallunk kertészeti szakkifejezéseket, néha nem is értjük őket, néha pedig egyszerűek, de mégis, sokan rosszul használják őket. Ilyen a magok vetésének a dilemmája, ugyanis gyakran hangzik el laikusok szájából, hogy mag ültetése.

Mindjárt oszlassuk is el a ködöt a mag „ültetésével” kapcsolatban.

Az ’ültetés’ szó azt jelenti, hogy egy növényt/palántát/tövet földbe teszünk. Tehát már nem magról beszélünk, hanem egy leveles növényről. Ez egy tevékenység, egyik helyről átkerül a másik helyre.

A magokat viszont ültetőközegbe helyezéskor szaporítjuk, vagyis a vetés egy magról történő szaporítási mód. Ha magot vetek, akkor szaporítok egy növényt. Nem ültetek, hanem elvetek egy magot és abból egy növény keletkezik. Majd azt a növényt már ültetem, ha esetleg szükség van a mozgatására (pl. cserépből kiültetem szabadföldbe vagy egy másik cserépbe).

Még egy fogalommal érdemes megismerkednünk, ez pedig a helyrevetés. Ez alatt azt értjük, hogy olyan helyre vetjük el a magokat, ahonnan majd a kész növényt betakarítjuk. Tehát a saját helyére vetjük.

Ha mindez tiszta, jöhetnek a növények!

Helyrevetéssel szaporítható zöldségek

Tulajdonképpen bármelyik növényt szaporíthatnánk helyrevetéssel, illetve palántáról is. A kérdés, hogy megéri-e.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy azok a zöldségek, amelyek nem trópusi, meleg területről származnak, hanem a hűvösebb klímát is elviselik, vethetőek közvetlenül szabadföldbe is. Ilyenek a gyökérzöldségek, mint a sárgarépa, petrezselyem, retek, cékla, de ilyenek a hidegtűrő saláták vagy akár a kora zöldborsó is. Ezeknek a magja hidegben egyszerűen nem csírázik, de nem is szenved nagy kárt a fagyoktól, a mag nyugalmi állapotban kivárja a megfelelő talajhőmérsékletet és utána kezd kicsírázni.  A kis palánták sem sérülnek, ha még hideg az idő, persze ekkor már védeni kell a fagyok ellen, ha becsúszik még néhány éjszakai fagy, érdemes egy fóliával takarni őket.

Helyrevetéssel kevésbé hidegtűrő növényeket is szaporíthatunk. Ilyenek például az uborka, a tökfélék, dinnyék, bab, vagy akár a paradicsom is. Őket viszont sokkal később vetjük el, mivel a magjuk kárt szenvedhet a túl hideg időjárás miatt. Amikor már áprilisban melegebb az idő és a talajhőmérséklet is kellemes, mehetnek ők is a talajba. Ezek a növények többnyire rövidebb tenyészidejűek, így bár 1-2 hónapot veszítenek az évből (március-április), mégis lesz idejük az őszi hidegek előtt teremni.

helyrevetes

Azokat a zöldségeket viszont, amelyeknek legalább 8-9 hónap kell a magvetéstől a beérésig, főleg ha még érzékenyek is a hidegre, mint a paprika, palántáról szükséges termeszteni. A fűtött lakásban vagy üvegházban már akkor elvethetjük őket, mikor kint még hideg van, így melegben szépen kicsíráznak, erős palántává fejlődnek, majd májusig kikerülnek az akkor már kellemesen meleg időjárási viszonyok közé.

Márciusban vethető zöldségek

Ha bolti magokat vásároltunk, a tasak hátoldalán található piktogramok nagy segítséget nyújtanak nekünk a magvetésnél. Itt ugyanis feltüntetik az adott zöldség vetési idejét. Ha a tasakon az is rajta van, hogy korai, akkor nem lehetnek kétségeink, már most vethetjük a magokat.

Nézzük sorjában, a teljesség igénye nélkül a legkorábban vethető zöldségeket.

Zöldborsó

A zöldborsó egyik legkorábban vethető zöldségünk, ezen belül is a korai fajtákkal érdemes először próbálkozni. A borsó magja viszonylag nagy, így fészkekbe vethetjük, azaz a magonak mélyítünk 2-3cmes lyukakat és abba 3-4 szem borsót vetünk el. A fészkek egymástól körülbelül 5cm-re legyenek, de ez az információ is rajta van a tasak hátoldalán.

Cékla

Szintén nagy maggal rendelkezik a cékla. Őt is fészkekbe vethetjük, 3-4-et egy helyre, de itt már nagyobb tőtávolságot kell tartanunk, mivel a céklának a gyökere el kell, hogy férjen egymás mellett. Minimum 15cm-es távolságban érdemes gondolkodni, főleg, ha egy csoportban egynél több céklát nevelünk.

Itt érdemes egy gondolatot említeni a mángoldról, amely a céklához hasonlóan már most veteményezhető, de őt nem a gyökeréért, hanem levélnyeléért és a levelekért termesztjük. Érdemes kipróbálni ezt a nálunk még különlegességnek számító levélzöldséget. A levelek fejlődése miatt kb. 20cm távolságra vessük egymástól.

Spenót

A spenót klasszikus korai zöldségünk. Jól tűri a hidegebb időjárást, az egyik legkorábbi zöldlevelű. 5-10 cm távolságra vessük el.

Sárgarépa

A sárgarépának különösen a korai fajtáit érdemes most vetni, mert ha rövid tenyészidejű, akár utána más növényt is termeszthetünk azon a helyen, úgy, ahogy a spenót helyén is.

A répa magja nagyon kicsi, így általában szórva vetik. Ekkor kihúzunk egy sort sekélyen, elszórjuk a magokat úgy, hogy ne kerüljön túl sok bele, majd lazán takarjuk. Ebben az esetben a kelést követően azonban ritkítanunk kell, mivel túl sűrűn lesznek és a gyökerek nem fejlődnek így megfelelően. Ahogy nőnek, többször is ritkítunk, mire az utolsó ritkításra kerül a sor, addigra már ehető méretű répát is szedhetünk. Mindig azt figyeljük meg, hogy a gyökerek mennyire vannak sűrűen, ez a meghatározó a ritkításnál.

Van egy másik módszer is a sárgarépa vetésére, ez pedig a vetőmagszalag. Készíthetünk magunk is, de kapható boltban. Ennek az a lényege, hogy egy lebomló szalagra megfelelő mennyiségű magot rögzítenek, így nekünk már csak a földre kell helyezni a szalagot, takarni és várni, hogy a répák kikeljenek. Így sokkal kevesebb magot pazarolunk el a ritkítás miatt.

Petrezselyem

A sárgarépa mintájára vethető a petrezselyem, akár levélnek, akár gyökérnek. Azonban a petrezselyem rendkívül lusta, ne lepődjünk meg, ha 3 hétig semmi nem történik az ágyásunkban. Ugyanúgy ritkítani szükséges a növekedés során.

Pasztinák

Egyre többen vetnek pasztinákot is a kertbe, ami hasonló kinézetű, mint a petrezselyem, de nincs olyan intenzív íze, cserébe viszont édeskés. Hasonlóan kell a magokat vetni, mint a sárgarépát és a petrezselymet.

Saláta

Salátából rengetegféle van, a legkorábban a hidegtűrő fajtákat tudjuk vetni, mint a tépősaláták, egyes levélsaláták és a korai fejes saláták. Érdekessége, hogy a mag fényen csírázik, azaz a csírázáshoz nem kell takarni a magokat, vagy csak a szél ellen nagyon vékonyan, hogy fényt is kapjanak, különben nagyon rosszul fog kelni. A salátákat nagyjából 20-25 cm távolságra vessük, hogy elférjen a fej, illetve tépősaláták levele.

Káposztafélék

A fejes káposzta, karalábé, de akár a leveles kel, brokkoli magjait is elvethetjük szabadföldbe, bár ezeket többnyire palántázni szokták. Itt is hívjuk segítségül a tasakon található információkat, mert a fej-, illetve lombmérettől függ majd, hogy milyen távolságot kell közöttük hagynunk. A karalábé esetén a legkisebb a távolság, a brokkolik között azonban lehet akár 40 cm is.

Hagymák

A hagymákat kétféleképpen szaporíthatjuk, magról és hagymáról. Ha dughagymáról szaporítunk, akkor azt duggatásnak nevezzük. A különbség, hogy a magról vetett hagyma őszre csak ún. dughagymákat növeszt, ezek a második évben lesznek kifejlett hagymák. Magról újhagymának érdemes termeszteni. Magja kicsi, fekete, szögletes alakú, hasonlóan sorokban érdemes kiszórni, sőt, akár ágyásainkat is keretezhetjük vele, hiszen kiváló védőnövény.

A dughagymáról duggatott hagymák őszre fejet képeznek, amit tárolásra el tudunk tenni.

Vannak úgynevezett kötözőhagymák, sonkahagymák, de találkozhatunk csoportos hagyma kifejezéssel is, ezekről hamarosan a tudástárban olvashatunk bővebben.

Fokhagyma

A fokhagymát szintén nem bántja a hideg, viszont tavasszal kifejezetten tavaszi fokhagymát érdemes duggatni. Ezt ősszel szedhetjük fel, jól tárolható télen.

A fokhagymát érdemes gombabetegségek ellen szinte minden ágyásban eldugdosni, helyet nem foglal, azonban védi többi zöldségnövényünket.

Helyrevetés a konyhakertben

A korai zöldségeket akkor tudjuk elvetni, ha a talaj már nincs befagyva, művelhető. Ha korai zöldségféléket terveztünk vetni és még nem készítettük elő a talajt, akkor friss szervestrágyát már ne juttassunk ki, mivel pont a gyökérzöldségek, levélzöldségek és a hagymák nem fejlődnek benne megfelelően. A vetésre olyan időt válasszunk, amikor a talaj nem túl nedves, de nem is száraz. Szárazság esetén előre be kell öntözni a talajt, illetve vetést követően se felejtsük el a vizet, hiszen a magok csak nedves földben tudnak megduzzadni és kicsírázni.

Nem csak szabadföldbe tudunk veteményezni, hanem magaságyásba is, ekkor már akár napokkal korábban elkezdhetjük, hiszen a megfelelően rétegzett talaj magasabb hőmérsékletű lehet, mint a szabadföld. A magaságyásban ugyanolyan feladataink vannak, arra kell csak figyelnünk, hogy ne veteményezzünk túl sűrűn, mert nem lesz elég helyük a növényeknek a fejlődéshez. A legjobb, ha előre megtervezzük a magaságyásokat, berajzoljuk a növényeket és így a vetés a tervek szerint haladhat. Vethetünk sorokban, de akár a rácsos tervezést is kipróbálhatjuk, az ún. square foot gardening szabályai alapján.

Még korábban vethetünk szabadföldbe és magaságyásba is, ha például fóliaalagutat vagy fóliatakarást alkalmazunk. Ez akkor lehet hasznos, ha hirtelen fagyok alakulnak ki, ezzel megvédhetjük a már kicsírázott növényeinket.

 Az egyes zöldségfélékről, fajtákról folyamatosan bővülő tudástárunk nyújthat segítséget a választásnál.

Helyrevetés a balkonon

Ha balkonon kertészkedünk, a helyrevetést itt is alkalmazhatjuk, ehhez csupán megfelelő méretű edényekre, virágládákra van szükség. Gyökérzöldségek esetén gondolnunk kell a talaj mélységére, ami legyen legalább 30 cm.

A tájolást azonban figyelembe kell vennünk. Egy déli fekvésű balkon nagyon hamar felmelegszik a napsütés hatására, azonban egy északkeleti nem csak napot nem kap, hanem még az északkeleti irányból érkező jeges hideg szelek is rontják a helyzetet. Ilyen balkonon érdemes szélvédelemmel készülni, valamint a kibújó növényeknek fólia vagy egyéb takarással.

Balkonra javasolt termékeink

Egy erkélyen a mennyiséget is előre érdemes kikalkulálni, itt ugyanis kevesebb a helyünk, alaposabb tervezést igényel, hogy minden, amit az év során termeszteni szeretnénk, ide férjen. Azonban az egy jó pont, hogy a balkonokon többnyire korábban kezdhetjük a szezont és később is fejezzük be, ezért lehetőségünk van elő-, fő- és másodvetést is alkalmazni. Ha a legkorábban termeszthető zöldségekből rövid tenyészidejűt választunk, akkor az után termeszthetünk egy újabb növényt, ami ha szintén rövid tenyészidejű, akkor még egy másodvetés, vagy egy őszi utóvetemény is belefér, akár egy spenót, egy kis saláta, retek.

Az egyes zöldségfélékről, fajtákról folyamatosan bővülő tudástárunk nyújthat segítséget a választásnál.

Sok sikert az idei első helyrevetéshez! 🙂 

Ajánlott blog bejegyzések

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme Bár a fokhagyma rendelkezik vírus-, gomba- és baktériumölő hatással, ez a képessége nem minden kórokozó ellen hatásos. Vannak a hagymafélékre specializálódott, azokat megbetegítő mikroorganizmusok, melyeknek csak az egészséges, jó kondíciójú...

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

A burgonya öntözése alapvető fontosságú, hiszen olyan talajban érzi magát legjobban, amelyik állandóan nedves. Ennek a nedvességnek a mértéke a 70%-ban telített a talaj-vízkapacitás. Tehát nem az a jó, ha iszapos, sáros a föld, hanem amikor kellemesen nyirkos, a...

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

A burgonya növényvédelem kiemelten fontos, főképp azért, mert olyan károsítói és betegségei vannak, amelyek akár a termést teljesen megsemmisíthetik. Ha vegyszermentes kertben gondolkodunk, a betegségek, kártevők megjelenése ellen a megelőzés a legésszerűbb. Megelőzés...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása