Az utóbbi években egyre több család költözik vidékre kertes házba, vagy vásárol telket. Ezzel együtt a gyümölcsfák iránti igény is egyre nagyobb. Egyre jobban nyitunk a növénytermesztés felé, nagyszüleink, dédszüleink nyomdokait követjük. Már nem csupán egy kis konyhakertre vágyunk, hanem igazi önellátásra, melynek szerves része a gyümölcsös. Aki csak egy kis erkélyen gazdálkodik, már az is megteheti, hogy gyümölcsöt neveljen. De ehhez is, mint mindenhez, tudás szükségeltetik, a gyümölcstermők esetén pedig az egyik legfontosabb tudás a gyümölcsfák metszése, ami bárki számára elsajátítható. 

A metszés egy olyan témakör, amelynek alapjait elméletben is elsajátíthatjuk, de metszeni csak gyakorlatban tanulhatunk meg igazán. A gyümölcsfák metszése könyv vagy egyéb írott anyag segítségével is elkezdhető. De videós oktató anyagokat is találhatunk az interneten, sokan például Bálint gazda gyümölcsfa metszése DVD-je alapján tanulnak.

De miért is metszünk?

Kétféle nézet van, a metszeni-nem metszeni kérdésben. Egy nagy ültetvényen, ahol az árutermelés a fő cél, nem kérdés a metszés szükségessége. Azonban ha például permakultúrás gazdálkodást folytatunk, metszés nélkül is tudunk gyümölcsöt termeszteni. Ehhez azonban a megfelelő körülményeket ki kell alakítani, úgy mind biodiverzitás, növénytársítás, megfelelő fajtaválasztás. 

A metszésnek több oka is van. Fő célja, hogy beállítsuk a termőegyensúlyt, azaz a vegetatív részek (hajtás, levél) és a generatív részek (virág, termés) közötti egyensúlyt. Ha egyik évben túl sokat terem a gyümölcsfa, akkor várható, hogy a következő évben kevesebb lesz a termés, mert a fa kimerül és a lombfelület növelésével a következő évi termésre gyűjt inkább erőt. Ha nem hagyjuk, hogy túl sok gyümölcs leterhelje a fát, következő évben is bő termésre számíthatunk. Ezt a gyümölcsfák metszése által érhetjük el. 

A gyümölcsfák metszésének másik célja, hogy bizonyos betegségek terjedését megakadályozzuk. Például a moníliás ágvégeket metszéssel eltávolítjuk, így védjük a fát a nagyobb fertőzéstől. 

Harmadrészt és nem utolsó sorba, a metszéssel limitálhatjuk a gyümölcsfa méretet, így például megoldható, hogy a cseresznyét nyáron ne létráról szüreteljük, hanem kényelmesen a fa mellett állva. Tehát azoknak, akiknek a szüret nehézséget okoz, érdemes metszeni. 

És ezen kívül még egyéb okai is vannak a metszésnek, nézzük, most meg, hogy mikor és miért kell metszeni.

Gyümölcsfa metszés ideje

A gyümölcsfák metszése történhet nyugalmi időszakban és vegetációs időszakban. A nyugalmi időszak novembertől márciusig tart, amikor a növények pihennek, a vegetációs időszak pedig márciustól novemberig, vagyis akkor, amikor a növény aktív, virágzik, levelet hoz, termést érlel. Ezek az időszakok az időjárás függvényében változhatnak, ezért is nem létezik gyümölcsfa metszés naptár. 

Fás metszés

Nyugalmi időszakban a gyümölcsfa metszés ideje nagyjából a novembertől márciusig terjedő időszak, amikor leáll a hajtásnövekedés, a növény életfolyamatai lelassulnak, a gyümölcsfa “téli álmot alszik”. Ebben az időszakban előfordulnak akár keményebb fagyok, ezért csak olyan növényeket érdemes ilyenkor metszeni, amelyek kevésbé hajlamosak fagykárra. Ez alatt a hideg időszak alatt bizonyos betegségek (pl. a gutaütés) könnyebben fertőzhetik gyümölcsfáinkat, főként a metszés helyén, ezért az arra érzékeny gyümölcsfákat semmiképp se metsszük. A gyümölcsfák tavaszi metszése még fás metszés, hiszen ekkor még nincs kifejlődött levélzet. 

Kreatív Farmer Tipp: ha kezdők vagyunk, válasszuk a metszés idejének inkább a nyugalmi időszak végét. Az almatermésűek (pl. alma, körte, birs) kevésbé érzékenyek a fagyra és nem veszélyezteti őket a gutaütés, ezeket lehet korábban, a csonthéjasok azonban gutaütésre hajlamosak, ezeket minél később, akár közvetlenül virágzás előtt is metszhetjük, ekkor már a gutaütést okozó kórokozó kevésbé veszélyes. A gyümölcsfák helyes metszése elengedhetetlen a növényvédelem érdekében.

Zöldmetszés

A gyümölcsfák metszése történhet vegetációs időszakban is. Ez tavasztól, rügyfakadástól egészen őszig, a termés betakarításáig, a levelek hullásáig tart, tehát amikor zöld a fa. Egyre népszerűbb a téli-tavaszi metszés mellett a gyümölcsfa nyári metszése is. 

Vegetációs időszakban végzünk hajtásválogatást, azaz ritkítjuk a hajtásokat a termőegyensúly beállításának érdekében, valamint ritkítjuk a koronát a túlsűrűsödés ellen. A gyümölcsfa metszése nyáron általában a szüret után közvetlenül történik.

Gyümölcsfák metszése a fa életszakaszai szerint

Attól függően, hogy milyen korú fáról van szó, más és más metszésmódokat alkalmazunk. Fiatal korú (1-2 éves) fa esetén koronaalakítást végzünk, majd a korona kialakítását követő években (termő évek) fenntartó metszést, végül az idősebb fák esetén ifjítással is megpróbálkozhatunk. Nézzük ezeket részletesebben.

Koronaalakító metszés

Amikor megvásároljuk az 1-2 éves oltványunkat, a gyümölcsfa ültetés utáni metszése a kora tavaszi koronaalakító metszés lesz. Ez lesz a gyümölcsfa első metszése. Ekkor a gyümölcsfánk még csak egy suhángból ( vezér ág) és néhány oldalvesszőből áll. A fiatal gyümölcsfa metszése során egyrészt ki kell választanunk a törzsmagasságot, illetve a korona formáját. Ehhez nem árt kicsit megismerkedni a gyümölcsökkel, valamint a koronaformákkal. 

Koronaformák

Biztosan jártunk már gyümölcsösben, vagy olyan kertben, ahol többféle gyümölcsfa található, esetleg a kerítésen kívülről megcsodáltunk már kerteket, ahol éppen virágzott vagy termett egy gyümölcsfa. Ha igen, akkor azt is észrevehettük, hogy a gyümölcsfák koronájának más és más a formája, alakja. 

Ennek több oka is van. Egyrészt a gyümölcs szempontjából választjuk ki, hogy milyen koronaformát alakítunk ki. Például az őszibarack nagyon fény- és melegigényes, ezért számára a legideálisabb a katlan forma, mert a fa belseje is jól benapozott lesz, a gyümölcsök megkapnak minden szükséges segítséget az éréshez. Másrészt a területünk formája és mérete is meghatározza. Ha keskeny a terület, érdemes sövény formát, vagy karcsú orsó alakot kialakítani, amelyek kisebb helyigényűek. Harmadrészt a saját kényelmünk szempontjából sem mindegy, hogy egy cseresznyét sudarasra nevelünk (és kockáztatjuk, hogy olyan magas lesz, hogy létráról kell szüretelnünk), vagy váza formára (amelyet kényelmesen tudunk szüretelni). Sőt, még az oltványok alanyai is meghatározhatják az oltvány növekedési erejét, és ez is kihathat a koronaalakításra. Ha pedig nagyüzemi termesztést folytatunk, akkor az alkalmazni kívánt gépek meghatározzák, milyen alakja legyen a fáknak. 

Gyümölcsök koronaformái

Nem minden koronaforma ajánlott minden gyümölcshöz. A teljesség igénye nélkül most nézzük meg, melyik formát milyen gyümölcsfánál érdemes alkalmazni.

Természetes: metszés nélkül is megfelelően termő fák, pl. cseresznye, dió

Sudaras: a fa vezérágát nem metsszük ki, abból ágaznak ki a termő ágak, pl. alma, körte, kajszi

Katlan: alacsony koronaforma, nincs suháng, a vázágak szinte vízszintesek, pl. őszibarack

Váza: nincs suháng, a korona váza alakú, pl. kajszi, mandula, cseresznye, meggy

Sövény: a fákat sövényként neveljük, pl. alma, körte

Karcsú orsó: kicsi az alapterület, van központi tengely, alul helyezkednek el a fő vázágak, pl. alma, körte, őszibarack, szilva

Szabad orsó: van központi tengely, alul helyezkednek el a fő vázágak, pl. alma, körte, szilva

Oszlopos: a termések a központi tengelyen és az oldalhajtásokon keletkeznek, pl. alma, körte (csak kifejezetten oszlopos fajták). Az oszlopos gyümölcsfa metszése speciális, a vezérág mentén a vesszőket rövidre vágjuk, gyakorlatilag nincsenek vázágak.

Tehát, ha például őszibarackot szeretnénk nevelni, láthatjuk, hogy számára a katlan forma a legideálisabb. Ehhez alacsony törzsmagasság (kb. 60cm) a célszerű. A suhángot el kell távolítani és a vesszőkből alakul majd ki a katlan forma.

Fenntartó metszés

A metszés célja szerinti következő metszésmód a fenntartó metszés. Ekkor már kialakult a gyümölcsfa koronaformája, és a célunk az, hogy fenntartsuk a formát és a termőegyensúlyt. 

A fenntartó metszés a természetes koronaformáknál a legegyszerűbb, mert kis beavatkozással alakítottuk a koronát, így a fa a neki megfelelő módon növekszik.

Akkor azonban, ha az eredeti koronaformától eltérően és erősen metszettünk, (pl. katlan), a fa törekedni fog arra a vegetációs időszakban, hogy visszanyerje eredeti formáját. Ezért sok erős, “nem odaillő” hajtást nevel, amelyet alaposan meg kell metszenünk, hogy fenntartsuk a kívánt formát. 

A fenntartó metszést tavasszal, rügyfakadás előtt végezzük általában. Először kivágjuk a beteg, fertőzött ágakat, ágvégeket, vesszőket, majd a rossz irányba növőket. Végül a hajtásokat megfelelő méretre visszametsszük. 

Kreatív Farmer Tipp: célszerű a metszést a lemosó permetezés előtt végezni, így a permetlé a metszés helyeit befedi, védve ezzel a fát a kártevőktől, kórokozóktól.

Ifjító metszés

Az ifjító metszés akkor történik, amikor a gyümölcsfa termőágai már megöregedtek, egyre kevesebb a termés, de a fa egészséges. Ezzel a termőkor meghosszabbítható. A régi vázágakat visszavágjuk, de csak akkor, ha van a fán több minimum egyéves vessző, ezekből alakítjuk ki az új vázágakat, termőágakat. Tehát a régi, elöregedett ágakat fiatalabbakra cseréljük, megifjítjuk. 

Gyümölcsfa metszés mértéke

Nem mindegy, hogy egy ágat milyen mértékben metszünk meg, mert a metszés erejére a fa is hasonlóképpen reagál. Metszhetünk gyengén, középerősen és erősen. 

Gyenge metszés

Gyenge metszésnek nevezzük azt, amikor a hajtás egyharmadát eltávolítjuk, ez esetén, a fa gyengébb hajtásfejlődéssel reagál.

Középerős metszés

Közepesen erős a metszés, ha a hajtás felét távolítjuk el metszéssel. Ekkor közepesen erős hajtásnövekedés fog megindulni a rügyekből.

Erős metszés

Ha erősen metszünk meg egy hajtást, azaz a kétharmadát eltávolítjuk, akkor pedig erős hajtásnövekedés történik. 

Gyümölcsfa metszése és növényvédelem

Amikor egy hajtást megmetszünk, a fának sebet okozunk. A fa azzal reagál, hogy megpróbálja a sérülést mielőbb gyógyítani, azaz beszárad, növényi nedvek segítségével elzáródik. Ez a természetes folyamat azonban nem biztos, hogy elég gyors és hatékony, mégpedig azért, mert a gyümölcsfa metszése egy nem várt stresszhatás a növénynek és lehet, hogy olyan életszakaszában okozunk sérülést, amikor nem tud a seb gyorsan és teljesen begyógyulni.

A metszéssel okozott sebek azért veszélyesek, mert a kártevők, kórokozók ezeken keresztül fertőzhetik a gyümölcsfát. Emellett a fagy is veszélyt jelenthet, mert metszés után egy erősebb fagy szétrepesztheti, roncsolhatja a sérült részt. 

Ezért nagyon fontos a gyümölcsfa metszés utáni sebkezelés. Egyik megoldás, hogy tavaszi lemosó permetezés előtt metszünk, és a lemosó permetlé a seb felületét “lekezeli”. A másik, hogy vagy természetes, vagy gazdaboltban kapható vegyszerrel kezeljük a metszlapot. Ezek a készítmények sebkezelő, sebzáró néven kaphatóak. Lehet viasz, kátrány, festék. A vízbázisú anyagokat fagyveszély esetén nem érdemes használni. Lemosó permetszerek is több formában elérhetőek: lehetnek olaj, réz és kéntartalmú szerek. Lemosó permetezést kifejezetten a kártevők és kórokozók ellen használunk, ezért mindig ennek megfelelő szert válasszunk.

A gyümölcsfák metszése megfelelő eszközzel

Még egy fontos alapkérdés merül fel a metszéssel kapcsolatban, ez pedig a metszőolló. 

A jó minőségű, és a feladatra megfelelő olló elengedhetetlen. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe?

A lehető legkevesebb roncsolás

Amikor metszünk, törekednünk kell rá, hogy minél kisebb roncsolást okozzunk a gyümölcsfán, minél egyenesebb, simább metszlapot vágjunk. Ehhez mindenképp éles, tiszta metszőolló szükséges.

Megfelelő méret

Más ollót használhatunk egy vékonyabb és egy vastagabb ág esetén. Vékony ágakhoz egykezes metszőolló a legjobb, a vastagabbakhoz kétkezes olló, az igazán vastag ágakhoz pedig éles fűrész. 

Ergonómia

Egy fa metszésekor sok vágást ejtünk, vagyis a kezünkben folyamatosan dolgozik az olló. Ezért fontos, hogy mindenképpen tenyerünkhöz megfelelő méretű legyen (a túl nagy metszőolló túl nagyra nyílik és azt nehéz egy kézzel kezelni), formája igazodjon a tenyér formájához (ne legyen kényelmetlen a használata), a nyél pedig olyan anyagú legyen, ami nem dörzsöli ki a kezünket. A jó metszőolló drága, de megéri beruházni, hiszen nemcsak sok évig szolgálhat bennünket, hanem kényelmes is lesz a használata. Többféle méretben, formában kaphatóak, sőt, a balkezesek is egyre több méretű metszőolló közül választhatnak.

Mellévágó vagy rávágó metszőolló

Általában mellévágó metszőollót szoktunk használni a mindennapokban, ami azt jelenti, hogy a támasztó és a vágópenge vágás közben egymás mellett elhalad, egy sima vágófelületet, metszlapot képezve a növényen. 

Rávágó vagy vágóüllős metszőollók inkább száraz, vastagabb ágak elvágásához javasoltak. Itt ugyanis a vágópenge vágáskor ráül a támasztópengére, vagyis olyan, mint amikor egy baltával egy farönkön aprítjuk a tűzifát. A rávágó olló nem tud sima metszlapot vágni, hanem inkább roncsolja a szöveteket, ami egy élő ág esetén nagyobb sérülési felületet jelent.