Gondozásmentes gyümölcsfák

Egyéb kategória, Gyümölcstermők

Ki ne álmodna egy gondozásmentes kertről? Létezik egyáltalán? Mikor még nem voltak vegyszerek, és a bio védekezést sem ismerték, akkor is megmaradtak a gyümölcsfák. Vajon miért?

Főleg vidéken, úton-útfélen, a családi házak előtt, az utcákon még ma is találni itt-ott láthatóak gondozásmentes gyümölcsfák. Ilyen például az eperfa, a meggy, vagy a szilva, de a cseresznye és a kajszi is előfordulhat. A tájfajták megőrzését természetes állapotban az eredeti élőhelyén tudják biztosítani. Ma már nem lehet átlagos kertészetekben, faiskolákban tájfajtákat kapni. Az országban egyre több helyen alakítanak ki úgynevezett génbankokat, azaz tájfajta gyűjteményeket. Ezek a kertek magántulajdonban vannak és a genetikai értékeket védik. 

 A régi tájfajták sokkal ellenállóbb gyümölcsfák voltak, mint a mostaniak. A Kárpát-medence klímájához hozzászoktak az évszázadok alatt, így ellenállóvá váltak a károsítókkal szemben. Hosszú ideig, akár 100-150 évig is éltek és kevés gondoskodást igényeltek. Mára már felborult a korábbi ökoszisztéma. Egyre több kártevő, kórokozó kerül be az országunkba, felborítva az évszázados egyensúlyt és megtörve a gyümölcsök ellenálló képességét. 

A mai fajták üzemi termesztésre lettek nemesítve. Az olyan fajták élveznek előnyöket, amelyeknek a pulton tarthatósága a leghosszabb, küllemre a legszebbek, legnagyobbak. Ehhez több tápanyagra, több gondoskodásra van szükségük.

A tájfajták értéke egész más, és nem feltétlen rosszabbak a ma ismert gyümölcsfajtáktól. Még ha küllemük nem is olyan tetszetős, nem olyan nagy, nem hibátlan, vagy nem tarthatóak el sokáig, ízük mégis különlegesebb. Ezért keresik olyan sokan őket. Az idősebb generációnak még lehet, hogy megvan emlékeiben a gyerekkorukban kóstolt gyümölcsök ízvilága, zamata. 

Tájfajtákban is lehetőségünk van önporzós gyümölcsfákat választanunk. Nincs szükségünk külön termő és porzó fára, azonban bőségesebb termést érhetünk el, ha több fajta gyümölcsfát ültetünk egymás mellé, így segítve a beporzást és a még nagyobb terméshozamot. 

Kérdezhetjük, na de a gyümölcsfa mikor terem? Ez a gondozásmentes gyümölcsfáknál ugyanúgy, mint a permetezést igénylőeknél, fajtától függően változik. Vannak korán termők és későn érők is.

Igénytelen gyümölcsfa nincs, csak jó tűrőképességű!

Az igénytelen gyümölcsfák sem teljesen igénytelenek. Nem szabad őket elhanyagolni. Nemcsak a túlgondozott fa képtelen önvédelemre, hanem a magára hagyott fa is elvadul. A metszés az a munka, ami még a gondozásmentes gyümölcsfák esetében is fontos. Persze mondhatjuk, hogy így már nem gondozásmentes a fánk, de enélkül kusza, kezelhetetlen fává válik, aminek az ágai nem biztos, hogy megbírkóznak a gyümölcsök súlyával. Esetleg a termés súlya alatt a földig érnek az ágak, ezzel együtt a termések is, ami miatt a gyümölcsök megrohadhatnak. Viszont nem kell minden évben metszeni a már gyümölcsöt érlelő fákat. A kisfákat koronaalakító metszéssel kezdjük formázni. Ennek az a fő célja, hogy az ágai meg tudjanak erősödni. Amikor kialakult a megfelelő vázágrendszer, és elég erős a fa, hogy elbírja a termését, akkor lehet termőre metszeni, vagy termőre hagyni.A gondozásmentes tájfajták igen nagy fává nőnek. A nagy fához tartozó nagy gyökérzet nem igényel külön öntözést.

A gondozásmentes gyümölcsfákkal ellentétben a vegyszerrel kezelt talajban elpusztulnak azok az élőlények, amik hozzájárulnának a talajban található ásványi anyagok feldolgozásához, azaz a növények számára felhasználható ásványi anyagok előállításához. Tehát nem a gyümölcsfát kell táplálni, hanem a talaj élővilágát kell megóvni, hogy a növények elegendő tápanyagot tudjanak felszívni és hasznosítani. A gondozásmentes gyümölcsfáknál azért jobb minőségű a talaj, mert nem permeteztük kemikáliákkal. Így akár még a fa alatti növényszőnyeg is táplálhatja a talajt. 

Nem mehetünk tovább anélkül, hogy meg ne említenénk a permakultúrás gazdálkodást is. A permakultúra egy vegyszermentes kertészkedés, amelyet egy ausztrál gazdálkodó, Bill Mollison úgy fogalmazott meg, hogy:

„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”

A permakultúra neve a fenntartható gazdálkodásra utal, önmagát fenntartó kertet jelöl. A természetes folyamatokhoz alkalmazkodva a növények, állatok, épületek, emberek közötti kapcsolatokat foglalja magába. A költséges növényvédelem helyébe lépnek az eredeti folyamatok, a kártevőket természetes ellenségeik ritkítják meg, mint például a cseresznyefa alatt kapirgáló tyúkok, megtalálják és megeszik a cseresznyelégy lárváit, a nyűveket, trágyájukkal pedig javítják a talajt. 

Védekezés

Az ellenálló fajtákat is megtámadhatják kártevők vagy kórokozók, de a következő évben kigyógyulnak a betegségekből. Azonban jobb megelőzni a károsítókat. A kertünkbe minél többféle növényt ültessünk egymást váltogatva, így védjük a tipikus károsítóktól őket. A kert körül érdemes bogyós sövénynövényeket ültetni, amelyek vonzzák a madarakat, de a hasznos rovarok is táplálékot találhatnak benne. Amikor már elfogyott a gyümölcsfákon a kártevő, akkor sem vándorolnak el más területre, hanem átköltöznek a bokrokra. Ezekhez a kertekhez minimális energiabefektetés kell, mivel a természetet utánozzák. 

Ha vegyszermentes kertészkedésbe fogunk, a lemosó permetezés helyett használhatunk narancsolajos permetezést, amely teljesen vegyszermentes, nem káros a hasznos rovarokra, így például a méhre, fürkészdarázsra, a katicabogárra, vagy a ragadozó atkára, de elpusztítja a pajzstetvet, levéltetvet, takácsatkát, lisztecskét, tripszet. A narancsolaj még bizonyos gombabetegségekkel szemben is felveszi a harcot, de a növényt kíméli.

Igénytelen gyümölcsfák – ellenálló fajták

Korábban a termésbiztonság volt a legfontosabb szelektálási szempont. Minden évben ugyanazt a mennyiségű gyümölcsöt akarták szüretelni az őseink. Ha nem volt élelem, mert éhínség volt, a gyümölcsfákon akkor is megérett a gyümölcs.

Később a lekvár, a pálinka, az ecet, az aszalás, a gyümölcslé előállítására már szelektálva voltak a speciális gyümölcsfajták. 

A XVIII. század előtti korból származnak a történelmi gyümölcsfajták. A középkorban 30 fajtáról tesznek említést.

Fajták

Magyarországon ma nagyon sok fajta igénytelen gyümölcsfa fajtát nevelnek vidéki kertekben. Ezek a gondozásmentes gyümölcsfák néhány jelentős fajtával, a teljesség igénye nélkül a következők: 

Alma: Húsvéti rozmaring, Bőralma, Jászvadóka, Leánycsecsű. Körte: Gyöngykörte, Serres Olivér, Arabitka, Búzával érő. Birs: Bereczki bőtermő. Cseresznye: Kelebiai korai, Korai Tamási, Pomázi hosszúszárú. Meggy: Feketicsi, Gyulaji kései. Szilva: Paczelt, Fajszi kék, Fajszi vörös, Penyigei, Bódi. Dió: Tiszacsécsi 83.

A Besztercei szilva és a Kármán körte Mátyás király korából származik. A régi fajtákat a XVIII-XIX. században nemesítették. Ezeket a nemesített gyümölcsfajtákat a nép a sajátjának tekintette, pedig nem ősi magyar fajták, hanem más országokból származnak. Ilyen a Parker Peppin, a Bőralma, a London Peppin, a Hardy vajkörte, vagy a Hardenpont téli vajkörte. 

A Bőralma téli alma, küllemre nem tetszetős és kellemetlen tapintású is. Jászvadóka: téli alma, valószínűleg magról kelt a Jászságban. Nem igényli a metszést. A Kiffer körte Soltvadkert környékéről származik, homokos területen terjedt el.  A Gyöngykörte zöld színű nyári körte, augusztus elején érik, kis termése van. Feketicsi meggy: Bácsfekete hegyen ez a fajta van elterjedve. Pacelt szilvát Debrecenben állították elő.  A Nemtudom szilva nem magvaváló.

Sárgabarackok közül késői virágzású a Kései Rózsa és a Rakovszky kajszi, mindkettő Trencsén vármegyéből származik.

A régi őszibarack fajták nem magvaválók. Magról is vethetők, az új egyed az anyanövénynek inkább a jó tulajdoságait örökli. Kopaszbarackok közül az Apolka magyar eredetű és ellenálló fajta.

A Kelebiai cseresznye extenzív gazdálkodásban is termeszthető. Korai érésű, így a cseresznyelégy nem károsítja.

Ha gondozásmentes diófát szeretnénk, akkor vízpart közelébe ültessük, vagy olyan helyre, ahol magasan van a talajvíz.

A szelídgesztenye a savanyú talajt kedveli. Ezért inkább Dél-nyugat Magyarországon érdemes a termesztésével foglalkozni.

Törpésített gyümölcsfák 

Nem tartoznak a gondozásmentes fák közé a törpésített gyümölcsfák. A törpésítés miatt, olyan kicsi a gyökérzetük, hogy azzal nem tudnak elegendő táplálékot felszívni. Emiatt szükséges a törpésített gyümölcsfákat rendszeresen tápanyaggal ellátni és öntözni. Nemcsak ez az egy tulajdonságuk hátrányos. Amellett, hogy permetezni kell őket, az élettartamuk is csak nagyjából 10 év. 

A gondozásmentes gyümölcsfák egy teljesen új világot nyitnak meg előttünk. Mégsem kell nélkülöznünk a kertben termett, vegyszermentes gyümölcsöt, esetleg feladnunk az álmainkat, hogy valaha is olyan kertünk lesz, ahol nem kell rendszeresen tevékenykednünk.

Csak kiülünk a kertünkbe, pihenünk, hallgatjuk a madarak csiripelését egy tea vagy egy kávé mellett, és élvezzük a friss levegőt. Ha megéhezünk, csak leszakítunk egy termést a gondozásmenetes gyümölcsfánkról és élvezzük a zamatát.

De persze arra azért készüljünk fel, a fák alatti növényzetet karban kell tartanunk, és mivel ezek a fák nem örökzöldek, ősszel le fogják hullajtani a levelüket. Ha összeszedjük és komposztáljuk, újra hasznosíthatjuk egy veteményesben. A legkiválóbb lehetőség a sokat dolgozó, elfoglalt kerttulajdonosoknak a gondozásmentes gyümölcsfa nevelés.

Ajánlott blog bejegyzések

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme Bár a fokhagyma rendelkezik vírus-, gomba- és baktériumölő hatással, ez a képessége nem minden kórokozó ellen hatásos. Vannak a hagymafélékre specializálódott, azokat megbetegítő mikroorganizmusok, melyeknek csak az egészséges, jó kondíciójú...

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

A burgonya öntözése alapvető fontosságú, hiszen olyan talajban érzi magát legjobban, amelyik állandóan nedves. Ennek a nedvességnek a mértéke a 70%-ban telített a talaj-vízkapacitás. Tehát nem az a jó, ha iszapos, sáros a föld, hanem amikor kellemesen nyirkos, a...

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

A burgonya növényvédelem kiemelten fontos, főképp azért, mert olyan károsítói és betegségei vannak, amelyek akár a termést teljesen megsemmisíthetik. Ha vegyszermentes kertben gondolkodunk, a betegségek, kártevők megjelenése ellen a megelőzés a legésszerűbb. Megelőzés...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása