A burgonya tápoldatozása meghatározza a termésmennyiség alakulását és befolyásolja a gumók minőségét is. Környezettudatos gazdaságokban azonban elsősorban nem műtrágyákkal elégítik ki a burgonya tápanyag igényét, hanem egyrészt agrotechnikai módszerekkel, másrészt természetes tápoldatokkal.

Burgonya tápoldatozása vegyszermentesen

Régen alapvetően az istállótrágya volt a tápanyag utánpótlás forrása. (A marhatrágyának a kálium-, a sertéstrágyának a foszfor-utánpótlásban van nagy szerepe.) Ez ma már nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben és a nagyüzemi állattartás során el is szennyeződik. 

Nagyobb hangsúlyt kap a komposzt (kálium és magnézium forrásként), illetve a zöldtrágyázás, ami a nitrogénellátottság tekintetében, pillangós elővetemény 80-140 kg nitrogént is hátra hagyhat maga után a talajban.

Nitrogént természetes módszerrel tápoldatként csalánlével juttathatunk ki, lombtrágya formájában vagy hüvelyesek finomra őrölt darálmányaival.

A vegetációs időszakban figyelni kell arra, ne legyen túlságosan sok a nitrogén ellátás, mert a túl nagy és sűrű lombozat kedvez a betegségek kialakulásának és terjedésének (a nehezen felszáradó nedvesség miatt). A tenyészidőszak végén pedig már ne juttassunk ki nitrogént, mert késlelteti a beérést.

A kálium ellátás biztosítására biogazdálkodásban indokolt esetben megengedett a káliumszulfát használata is.

A foszforszükségletet baromfitrágyával lehet fedezni, mert az tartalmazza nagyobb mennyiségben, illetve a komposzt.

A tápanyag-utánpótlásban a tápoldatozás mellett az agrotechnikai módszerek is hatékonyak. A vetésforgó megakadályozza a talaj kiszipolyozását. A mulcsozás nem csak a tápanyagok kimosódásától védi a talajt, de lebomlásával gazdagítja is. 

Burgonya tápoldatozása vegyszerrel

A burgonya 1 tonna gumó fejlesztéséhez makroelemekből kb. 5 kg nitrogént, 2 kg foszfort, 9 kg káliumot, 3 kg kalciumot és 1 kg magnéziumot használ fel. Mikroelem szükséglete az 1 tonna termésnek bórból 3,4 g, rézből 3 g, mangánból 1,5 g és cinkből 1,7 g.

A növekedés kezdeti szakaszában az egyedi levélfelületnek mintegy 200 cm²-es nagyságáig a tápanyagot az anyagumóból kapja.

Műtrágya használat

A nitrogén műtrágyát két részletben megosztva (30 % ősszel, 70 % tavasszal) kell kijuttatni.

A foszfor és kálium műtrágyák kijuttatási ideje az ősz, egy adagban történik a foszfor-műtrágya kiszórása. A klórtartalmú kálium-műtrágyák károsíthatják a burgonyát, mivel a burgonya érzékeny a klórra, csökkenthetik a termés nagyságát, a káliumot szulfátos formában kell kijuttatni.

Burgonya tápoldat házilag

Egyéb növénykondícionáló szerekkel, például gyógynövénykivonatos tápoldattal szintén erősíthetjük a növényeket, így a burgonyát is. 

A kávézacc sok káliumot tartalmaz és kissé savanyítja is a talajt.

Az erjesztett csalánlé nitrogénpótló lombtrágya. A feketenadálytő lé, a bodzahajtás főzet, a gyermekláncfű lé, a káposztalé és az édeskömény lé erősítő, növekedésserkentő hatású.

Ajánlott burgonya tápoldatok

Mivel a burgonyának egy raktározó szervét, a szárgumóját fogyasztjuk, korántsem mindegy, hogy ebbe a gumóba milyen vegyületeket halmoz fel a növény. Érdemes ezért a növekedés minden fázisában természetes tápoldatokkal segíteni fejlődését. A legtermészetesebb a talaj humusztartalmának növelése pl. gilisztahumusz vizes kivonatával. Használhatunk szintén a talaj oltására baktériumos készítményeket, melyek a természetes talajéletet visszaépítik és ezáltal jut a burgonya optimális mennyiségű tápanyaghoz.