A burgonya öntözése alapvető fontosságú, hiszen olyan talajban érzi magát legjobban, amelyik állandóan nedves. Ennek a nedvességnek a mértéke a 70%-ban telített a talaj-vízkapacitás. Tehát nem az a jó, ha iszapos, sáros a föld, hanem amikor kellemesen nyirkos, a szemcséket összefogja a nedvesség és könnyű morzsolni. Ha kiszárad a talaj, illetve váltakozik a talajnedvesség-tartalom és a szárazság, az gumó deformációhoz vezethet, vagy például kedvez a varasodást okozó sugárgombáknak a talajban.

A burgonya öntözése mikor esedékes?

A burgonya vízigénye nem egyforma a tenyészidő folyamán. Az öntözővíz mennyiségén kívül annak eloszlása is fontos. Tavasszal, a vetőgumó ültetéskor még általában elegendő a megfelelő növekedéshez a földben tárolt téli csapadék, illetve a gumóban lévő nedvesség. Száraz tavasz esetén szükséges lehet kisebb vízadaggal az öntözést elkezdeni az ültetéskor, de ekkor még kevesebb is a burgonya vízigénye, s ez az állapot hozzávetőlegesen a virágzás kezdetéig tart. Ezután a burgonyának a gumókötés és –növekedés idején sok vízre van szüksége, ekkor a föld optimális nedvessége a talaj-vízkapacitás 75-80%-a. Ebben a szakaszban dől el, hány gumó fejlődik és mekkorára nő – az öntözés ekkor a leghatékonyabb.

Betakarítás előtti hetekben már nem kell öntözni, bár növekednének még a gumók, a tárolhatóságukat rontja, ha túl sok vizet szívnak magukba.

A burgonya locsolása hogyan történik?

Ha megoldható, csak úgy öntözzük a burgonyanövényeket, hogy a víz egyből a talajba jusson, ne a lombozatra, mert az kedvez a gombás fertőzéseknek. Ezért is szokták azt javasolni, hogy inkább reggel öntözzünk, ne este, hogy hamar felszáradjon a víz, ami esetleg a levelekre kerül.

Egyszerre nem szabad nagy mennyiségben kijuttatni a vizet, mert egyrészt fölösleges, ha jó vízelvezetésű a talaj, másrészt, ha a termőréteg alatt vízzáró réteg van, akkor megáll benne a víz, vagyis pang, vízben állva pedig a gumók megrepedeznek, elrohadnak. A legjobb, ha gyakran öntözzük, de egy alkalommal csak keveset, amennyi könnyen beivódik a talajba.

Kapálással egyébként nem csak a gyomot irtjuk és nem csak a hajtások feltöltögetését végezzük, hanem zárjuk is a talajt, ami azt jelenti, hogy szétaprítva a felső rétegét, az megakadályozza, hogy a földből a víz könnyen elpárologjon.

Burgonya permetezésének módjai

Nem növényvédelmi célú permetezésre ritkán van példa burgonyatermesztéskor. Bár a nitrogén egy része kijuttatható levéltrágya formájában is és az öntözővízzel pontosan adagolható, de nem az egész mennyiség.

Kiskerti körülmények között előfordulhat, hogy nincs szükség permetezésre. Szerencsés esetben, ha a vetőgumó nem hordoz magában betegséget, ha a talaj fonálféreg mentes, vagy az elültetett burgonyafajta ellenálló vele szemben. Ha az időjárás nem kedvez a kórokozóknak, illetve a fertőzéseket terjesztő állatoknak (például kabócák), akkor mechanikai úton elvégezhető a növényvédelem. Persze függ attól is, mióta termesztünk krumplit, vagy a környéken termesztett-e valaki, mert ha nem, első évben még a burgonyabogár sem biztos, hogy rátalál az állományra.

Az ideális növényvédelem az, ha minden nap ránézünk a krumpliágyásra és eltávolítjuk a beteg részeket. hogy a fertőződés ne terjedhessen tovább. Természetesen nagyobb állomány esetén vagy komolyabb fertőzéskor indokolt lehet a növényvédelmi permetezés is.