Burgonya gondozása

Burgonya, Egyéb kategória, Tudástár

Hogy milyen vetőburgonya gumót ültetünk, befolyásolja a növény életét, a burgonya gondozása kapcsán feláldozott időt és pénzt egyaránt. Jó minőségű, fémzárolt, vírusmentes szaporítóanyag használatával később kevesebb gondot okoznak a betegségek. Ahhoz, hogy megfelelő termést kapjunk, ún. fitotechnikai munkákat is végezni kell. Burgonya esetében ilyen a töltögetés, amikor a hajtások tövét – két-három alkalommal a tenyészidő során – fel kell tölteni földdel annak érdekében, hogy sok gumója fejlődjön.

Burgonya gondozása az ültetése után

A növényápolás része továbbá, hogy burgonya ültetése után folyamatosan gondoskodni kell a talaj nedvesség- és tápanyag-utánpótlásáról, mert a lombozat kifejlődése meghatározza később a raktározó szerv (gumók) méretét, minőségét. Kezdeti fejlődése során arányaiban több nitrogént és foszfort igényel a vegetatív növekedés és a gumóképződés folyamán, a gumónövekedés és azok jó minősége érdekében pedig a káliumnak van nagyobb szerepe. A tápanyagok nagy része a termesztőterületen zöldtrágya nevelésével, illetve állati eredetű trágyával, de káliumfoszfáttal is pótolható.

Ugyanígy, a termésmennyiség és a gumók egészségének záloga a burgonya növényvédelem: a gyommentesítés, és a növényállomány megvédése a kártevőktől, kórokozóktól.

Burgonya öntözése

Tavasszal, vetéskor a talaj még általában elég nedves a téli csapadéktól, illetve a növény eleinte a vetőgumó tartalékaiból fejlődik. Később azonban, különösen a gumókötés 

és -növekedés idején szükséges a burgonya öntözése kiskertben, annak érdekében, hogy megfelelő legyen a termésmennyiség. Kiegyenlítetlen vízellátás – például sokáig tartó elégtelen vízellátás után egyszerre túl sok víz – a gumók repedéséhez vezethet. Túl kevés víz edénynyaláb-fásodást, illetve kisméretű gumók fejlődését eredményezi. 

A megfelelő vízellátáshoz tartozik, hogy a termőföld jó vízelvezető-képességű legyen, mert pangó vízben, vagy túl vizes talajban rothadásos betegségeknek tesszük ki a gumókat. Gyakran kell öntözni, de csak keveset minden alkalommal, hogy a talaj ne száradjon ki, de ne is legyen 100%-os telítettségen.

Burgonya permetezése

Kiskerti körülmények között általában nincs szükség a burgonya permetezésére kártevők ellen, hiszen a burgonyabogár és petéi, lárvái akár kézzel leszedegethetők. De ha mégis szükséges, vannak környezetkímélő permetezési megoldások is, például az elhullott burgonyabogarakból készült permetlé használata. Egyébként pedig az agrotechnikai eljárások, a vetésforgó, növénytársítás, mulcsozás, gyomirtás is elejét veszi a kártevők felszaporodásának, ami érvényes a burgonyabogáron kívül a levéltetvekre, burgonyabolhára, poloskákra is.

Burgonya betegségei és kezelésük

Nem fertőző betegségek, amelyek a gumófejlődést érintik, akkor fordulnak elő, ha egy hosszabb szárazság során a lomb nagy része elpusztul és a gumófejlődés elakad, majd öntözés vagy csapadék hatására a gumó vagy csak a gumórügyek újra fejlődni kezdenek. A gumófejlődés újraindulása esetén ikergumó, a rügyek fejlődése során pedig fiasodás, átnövés következik be. Ezért fontos, hogy folyamatos legyen a vízellátás.

A burgonya fertőző betegségeinek kórokozói lehetnek gombák, baktériumok, vírusok, fitoplazma. A gyomirtás (kapálás) a betegségek terjedésének visszafogását is segíti, mivel – különösen a burgonyafélék családjába tartozó gyomok – a kórokozók elszaporodását segíti elő.

Gombás megbetegedések

Burgonyarák, burgonyavész (fitoftórás betegség), a burgonya kolletotrihumos tőkorhadása, a burgonya alternáriás betegsége, a burgonya rizoktóniás betegsége.

Gombák kártétele ellen egyrészt megelőzéssel, másrészt kémiai szerekkel lehet védekezni. Csapadékosabb termőterületen kisebb levelű, ritkásabb lombot fejlesztő burgonyafajtákkal szellősebb állomány érhető el, így kisebb az esélye a gombás fertőződéseknek. Gombás megbetegedésekkel szemben ellenállóbb fajtákkal szintén elkerülhető, vagy minimalizálható a permetezés. Mivel sok esetben a talajban korábbról bennmaradt, fertőzött növényi maradványok terjesztik a betegséget, ezért fontos azok összegyűjtése és megsemmisítése, továbbá a 3-4 éves vetésforgó betartása.

Baktérium okozta betegség

A burgonya ervíniás betegsége (a tárolt gumók lágyrothadását okozza, a talajból fertőződik, különösen akkor, ha a vetőgumót feldarabolják, hogy több legyen) és a burgonyagumó sztreptomiceszes varasodása.

A varasodás tünetei csak a gumón látszanak. A héjon 8-10 mm átmérőjű, kerek, parás foltok vannak, a gumón belül nincs elváltozás.

Fertőzési forrásai: a már varas szaporítóanyag és az olyan talaj, ahol kedvezőek a feltételek ennek a kórokozónak: enyhén lúgos, laza szerkezetű, alacsony víztartalmú. Megelőzésképpen erre rezisztens burgonyafajtát érdemes ültetni, illetve a talaj savanyítása például ammónium-szulfáttal.

Vírusos betegségek

A burgonya levélsodródása és burgonyamozaik.

A levélsodródásos vírus a gumók fejlődését szinte teljesen megakadályozza. A burgonyamozaik fertőzés esetén a gumók felületén gyűrűs elhalás, belül ívesen vagy foltokban barna szemcsés elhalás tapasztalható.

Vírusok esetén fertőzési forrás lehet a vetőgumó, illetve egyik növényről a másikra átkerülhet az ápolási munkák során és a levéltetvek szívogatásával. Csak a megelőzés segít, kezelni, javítani a vírus okozta állapotot nem lehet. Ezért egészséges vetőgumó használata ajánlott. Ha csak egy-egy tövet érint, azok eltávolításával lehet a többit esetleg megmenteni. Ezen kívül a levéltetvek gyérítésével fogható vissza a vírusok terjedése.

Fitoplazmás betegség

A burgonya sztolburja. Megjelenésekor a gumó gumiszerűvé válik, hajtatáskor pedig sok cérnacsírát fejleszt. Általában meleg nyarakon fordul elő, amikor elszaporodnak azok a kabócák, amik ezt a betegséget terjesztik. A kabócák elleni védekezéssel csökkenthető a fertőzés.

Burgonya tápoldatozása

A tápanyag-utánpótlásnak nagy szerepe van a termésmennyiség alakulásában és javítja a gumók minőségét is. A burgonya egészséges fejlődéséért a tápanyagok felelősek, a gumók épsége, tárolhatósága függ a bennük felhalmozott tápelemektől. A természetes tápanyag-utánpótlás egyrészt agrotechnikai módszerekkel történhet, másrészt természetes tápoldatokkal.

A burgonyának viszonylag sok nitrogénre, káliumra és foszforra van szüksége. A tápanyagok mintegy felét már ősszel ki kell juttatni (szerves trágyázás), illetve a nitrogén nagy része zöldtrágyával (valamilyen pillangós ültetvény) már a földbe jut. A nitrogén a vegetációs időszak elején megalapozza a burgonyanövény lombozatát (asszimilációs felületét), ami a tenyészidő során meghatározza a termésmennyiséget is. Nitrogént természetes módszerrel tápoldatként csalánlével juttathatunk ki, lombtrágya formájában vagy hüvelyesek finomra őrölt darálmányaival.

A marhatrágyának a kálium-, a sertéstrágyának a foszfor-utánpótlásban van nagyobb szerepe. A baromfitrágya is gazdag foszforban.

Kisebb mennyiségben, de fontosak a mikroelemek is: réz, bór, mangán, cink, melyeket lombtrágya formájában juttathatunk ki. 

Burgonya termesztése télen

Általában nem jellemző a burgonya téli termesztése. Legalábbis Magyarországon nem, egyrészt, mert a kisebb fagyok is tönkreteszik a lombját, másrészt télen jóval kevesebb órán keresztül jutna a növény természetes fényhez, az asszimiláció akadályoztatásával pedig a gumófejlődés is elmaradna a nyárihoz képest.

A hosszú nyugalmi idejű, átválogatott és megfelelő körülmények között tárolt burgonya fajták egész télen jó minőségűek maradnak, nem veszítenek élvezeti értékükből. Lényegében ez a burgonyatermesztés egyik célja nyáron, hogy elraktározható legyen télire. 

Legkésőbb július végén – augusztus elején lehet szabadföldbe ültetni, akkor, ha rövid tenyészidejű fajta, ami azt jelenti, hogy kb. három hónap alatt, még a fagyok előtt megnőnek a gumók. Télen, talajtakarással megóvható a hidegtől a földben elég mélyen lévő burgonyagumó, így friss marad és akár karácsonykor is kiásható „újburgonyaként.” Ha ültetőedénybe, például dézsába vagy zsákba ültetjük, edényestül fagymentes helyre lehet tenni a téli hideg elől.Tél végén, legkorábban akkor lehet elültetni, amikor véget ér nyugalmi állapota, és a rügyekből hajtani kezd. Ez fajtától függően lehet előbb vagy később, de csak kísérletezés képpen. Ha a cél a hatékony termesztés, akkor februárban történő előhajtatást követően március-áprilisban lehet kiültetni a burgonya vetőgumót.

További Leckék a Burgonyáról

Burgonya szüret otthon – Szedési útmutató

Burgonya szüret otthon – Szedési útmutató

Fajtától függően augusztustól egészen októberig tart a burgonya szüret. Mikor érik a burgonya? Az új vagy primőr burgonyát már május végétől fel lehet szedni (amit márciusban ültettünk). Ekkor még a gumók nem érték el maximális méretüket, zsengék és a foszlós héjuk...

Burgonya betegségei (képekkel) és kezelésük

Burgonya betegségei (képekkel) és kezelésük

A burgonya növényvédelem cikkben már említettük, miért van szükség a védekezésre, és hogyan tudjuk ezt lehetőleg vegyszermentesen megtenni. Amiről ebben a cikkben szó lesz, az a burgonya betegségei, és néhány konkrét védekezési mód. A kórokozók csoportosítása Gombák:...

Burgonya tápoldatozása az egészséges növényért

Burgonya tápoldatozása az egészséges növényért

A burgonya tápoldatozása meghatározza a termésmennyiség alakulását és befolyásolja a gumók minőségét is. Környezettudatos gazdaságokban azonban elsősorban nem műtrágyákkal elégítik ki a burgonya tápanyag igényét, hanem egyrészt agrotechnikai módszerekkel, másrészt...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása