A burgonya növényvédelem cikkben már említettük, miért van szükség a védekezésre, és hogyan tudjuk ezt lehetőleg vegyszermentesen megtenni. Amiről ebben a cikkben szó lesz, az a burgonya betegségei, és néhány konkrét védekezési mód.

A kórokozók csoportosítása

Gombák: a burgonya fitoftórás betegsége (=burgonyavész), fuzáriumos gumórothadás és tőhervadás, a burgonya rizoktóniás betegsége (=burgonyahimlő), a burgonya alternáriás betegsége (=alternáriás szárazfoltosság és gumókorhadás)

Vírusok: a burgonya levélsodródása, burgonya y-mozaik vagy vonalasbetegség

Baktériumos betegségek: a burgonya ervíniás betegsége (=baktériumos szártő- és nedves gumórothadás), közönséges vagy sugárgombás varasodás (=a burgonyagumó sztreptomiceszes varasodása)

Fitoplazmás betegség: a burgonya sztolburja (=burgonya boszorkányseprűsödés).

Burgonya betegségei képekkel

Burgonyavész

A burgonya leggyakrabban előforduló megbetegedése a burgonya fitoftórás betegsége, azaz a burgonyavész. Ez gombás betegség, csapadékosabb időjárás esetén az egész lombot tönkreteheti. A betegség tünetei: A levelek csúcsától, szélétől kiindulva vizenyős, sárgásbarna foltok jelennek meg, melyek gyorsan növekednek és beszáradnak. A barna és sárga részek határán a levélfonákon fehér színű penészbevonat jelenik meg magas légköri páratartalomnál. A kórokozó a szárakat, levélnyeleket is megtámadhatja, ilyenkor a szárrész fölötti ép levélzet lehanyatlik, elhervad. Súlyos esetben a lombvesztés teljes lehet. A kórokozó lemosódva a gumót is fertőzi, azon szürke, kissé besüppedt , kemény, ráncosodó foltok jelennek meg, a fertőzött folt alatt a gumóhús rozsdabarnára színeződik, ehetetlenné válik. 

Kép forrása:https://agraragazat.hu/

Burgonya levélsodródása vírus

A burgonya levélsodródása a burgonya egyik legsúlyosabb vírusbetegsége. A betegség következtében akár 80%-os termésveszteséggel is lehet számolni. A betegség tünetei: A levelek a levél színe felé kanalasodnak, besodródnak, mereven felfelé állnak, törékennyé válnak. Egyes burgonyafajták levelein klorotikus és/vagy lilás (antociános) elszíneződés is megfigyelhető. Jellemző tünet a növekedésgátlás, a szártag-megrövidülés, a csökkent hajtás- és gumóképződés. A keményítő nem jut el a gumókhoz, a levelekben halmozódik fel.

Burgonyamozaik

A burgonyamozaik betegségnek több változata van. Leggyakoribb a burgonya y-mozaik vagy vonalasbetegség. Tünetei: Mozaikfoltosodás és apró, tintafolthoz hasonló foltok megjelenése a levélen. Súlyos fertőzés következtében levelek fonáki részén az erek elhalnak, a szár vonalszerűen hal el. A beteg levelek könnyen letöredeznek, de a növény száráról nem esnek le (csüngő levelek). A gumók felületén gyűrűs elhalás, belül íves vagy foltos barnulás látható.

Fuzáriumos gumórothadás és tőhervadás

Gombabetegség a fuzáriumos gumórothadás és tőhervadás, a burgonya legsúlyosabb gumóbetegsége. A betegség tünetei: A burgonyatövek fuzáriumos hervadása az alsó levelek sárgulásával kezdődik, majd a levélzet viszonylag gyorsan elhal. Az elhervadt levelek csüngve maradnak a még zöld száron. A vastagabb gyökerek, illetve a szártövek ferde átmetszésekor az edénynyaláb gyűrű alakban vagy egyöntetűen barnán elszíneződött, s ez rendszerint a kettévágott gumókban is észlelhető. A gumók felületén a sebzések vagy a köldökrész helyén egyre nagyobbodó vizenyős, barna rothadó foltok alakulnak ki. Ezek később besüppednek, ráncosodó, hullámos felületűek lesznek és beszáradnak. A gumó húsa szürkül, barnul, esetleg üregesedik. Felületükön, valamint az elhalt részek belsejében is fehér, sárgás vagy rózsaszínes penészcsomók, penészpárnák alakulnak ki, amelyek a gumófelszínen gyakran körkörös zónázottságot mutatnak. Száraz körülmények között korhad, mumifikálódik, belseje porszerű lesz, nedves viszonyok között pedig rothadás alakul ki.

Kép forrása:https://agraragazat.hu/

Burgonya ervíniás betegsége

A burgonya ervíniás betegsége vagy más néven baktériumos szártő- és nedves gumórothadás. A kórokozó két baktérium, amely a világ burgonyatermesztő területein mindenütt elterjedt. A betegség tünetei: A gumók lágy- vagy nedves rothadása jellegzetes, az egész gumó nedvesen rothadó kásás péppé alakul át, melyet sokszor a burgonyagumó héja tart össze. A rothadó gumóknak kellemetlen, dohos szaga van. A szártőrothadás vagy „feketelábúság” jellegzetes szántóföldi szimptóma. A növényen az alsó szárrészek sötétbarnán, feketén elrothadnak, a fertőzött hajtások elhalnak. A tünetegyüttesből elsősorban a nedves gumórothadásnak van nagyobb jelentősége Magyarországon. 

Burgonya alternáriás betegsége

Gombás megbetegedés az alternáriás szárazfoltosság és gumókorhadás vagy a burgonya alternáriás betegsége is rendszeresen előfordul Magyarországon, de itt nem okoz nagy károkat. A betegség tünetei: A nyár közepétől a leveleken elszórtan sötétbarna, éles határvonalú foltok jelennek meg, amelyek kerekdedek, oválisak, illetve aprók, szabálytalanok, szögletesek is lehetnek. Az alsó, idősebb levelek elsárgulnak, elpusztulnak. A száron barnásfekete nekrózisokat okoz. A gomba a gumókat is megfertőzheti, ezeken éles határvonalú, besüppedő, morzsalékos állományú, fekete korhadás látható.

Kép forrása:https://agraragazat.hu/

Burgonya sztolburja

Fitoplazmás betegség a burgonya sztolburja vagy más néven burgonya boszorkányseprűsödés. A betegség tünetei: a burgonyatő sok megvastagodott oldalhajtást fejleszt, elsöprűsödik. A beteg növények deformálódnak, a hajtástengelyeken léggumócskák képződnek. A virágképzés elmarad, egyes esetekben pedig virágelzöldülés lép fel. Később a növények lankadnak, elhervadnak. A beteg növény gumója gumiszerűvé válik, és hajtatáskor sok cérnacsírát fejleszt.

Burgonyahimlő

A burgonya rizoktóniás betegsége vagy burgonyahimlő. A betegség tünetei: A kórokozó gomba többféle tünetet okozhat a burgonyán, pl. csírarothadás, hajtásrothadás (ekkor ki sem kel a növény), egy-, illetve sokszárúság (ezek csenevészek, vékonyak), „fehérharisnyásság” az alsó szártövön, levélsodródás, antociános levélelszíneződés, gumóhimlő. Ez utóbbi a legjellegzetesebb, a legkönnyebben felismerhető szimptóma. A gumón jellegzetes, himlőszerű foltokat okoz (2-8 mm), de azok lekaparhatók, a kórokozó a gumó szövetébe nem hatol be. A sok „himlő” azonban a gumók piaci értékét is rontja.

Varosodás

Közönséges vagy sugárgombás varasodás. Úgy is hívják, hogy a burgonya sztreptomiceszes varasodása. Baktérium okozza. A betegség tünetei: A varasodás elsősorban a burgonya gumóin, a héjon jelentkezik, de esetenként a gyökereken, sztolókon is megfigyelhető. A paraszemölcsökből kiinduló, apró, felszakadozó, barna foltok a gumó növekedésével fokozatosan nagyobbodnak, kiterjednek, majd kialakulnak a tipikus, szabálytalanul felszakadozó, barnán elhaló varas foltok. Ezek a gumó jelentős felületét beboríthatják. A gumó húsa ép marad. 

Kép forrása: https://agraragazat.hu/

Burgonya betegségei elleni vegyszeres védekezés/megelőzés

A burgonya betegségei ellen javarészt a megelőzéssel küzdhetünk. Elsősorban agrotechnikai eszközökkel, csak másodsorban kémiai védekezéssel, például megelőző permetezéssel. 

A biológiai védekezés a lehető legjobb megoldás, mert a termőtalaj, a növények és az állatok harmonikus együttélésére épít, a környezetre és az emberre nézve veszélytelen és hosszútávon fenntartható. A vegyszermentes permetezésnél és a növényvédelemnél ezeket a témákat már tárgyaltuk.

Gombás megbetegedések esetén egyébként az általános kémiai védekezés az előrejelzések alapján történő többszöri állománypermetezés fungicidekkel pl. réz, mankoceb, metalaxil, oxadixil hatóanyagú készítményekkel. Szisztemikus (felszívódó) szereket a tünetek megjelenése után használnak.

Burgonya betegségei elleni bio védekezés

A bio védekezés nagyobbrészt azt jelenti, hogy különböző agrotechnikai megoldásokkal, fegyelmezett, aprólékos munkavégzéssel megelőzhető, illetve kedvező életfeltételeik megszüntetésével visszaszoríthatók azok a kórokozók, amelyek nagy kárt okoznának a burgonyában.

Agrotechnikai eszközök

Vetőburgonya minősége: A vírusok és a többi kórokozó fertőzési forrása általában a beteg vetőgumó. A vírusokat nem lehet kipusztítani a növényből, ezért egészséges, vírusmentes vetőburgonya használata ajánlott, illetve olyan, ami rezisztens, de legalábbis toleráns a vírussal szemben.

Vetésforgó: egyik évről a másikra ne legyen olyan növény, aminek ugyanazok a kórokozói.

Optimális tápanyagellátás: erős, egészséges növényállomány képes valamelyest ellenállni a betegségeknek, illetve ide tartozik a túlzott nitrogénellátás kerülése, túlburjánzott lombozat kedvez a gombák elszaporodásának.

Gombás és bakteriális fertőzésekre hajlamos fajtáknál a táblasorok uralkodó szélirányban való kialakítása, a termesztési célnak megfelelő, optimális tőszám biztosítása.

Környezetbarát permetszerek és az egyéb védekezési módok leírásával már foglalkoztunk a növényvédelem és a vegyszermentes permetezés bejegyzésben.

Burgonya kártevői és védekezés ellenük

Legjelentősebb kártevője a burgonyának a rágó szájszervű burgonyabogár.

Közvetlenül kisebb kárt okoznak, de a betegségeket áthurcolják egyik növényről a másikra a levéltetvek és poloskák. A kabócák a burgonya sztolburját okozó fitoplazma terjesztői, ezen kívül szívogatásuk miatt csökken a levelek asszimilációs felülete. 

A burgonya-fonálféreg és a gumórontó-fonálféreg a talajban élnek, a burgonya gyökerét, illetve a gumót károsítva.

Száraz nyarakon a földibolhák és a burgonyabolha a levelek rágásával okoznak kárt, a lombszinten élő bagolylepke lárvája. A gumót rágja a vetési bagolylepke lárvája és a cserebogár pajorok. A föld alatt fejtik ki tevékenységüket a drótférgek (amelyek pattanóbogarak, gyászbogarak lárvái), valamint a burgonyamoly lárvája, ami a gumóba ürülékkel és rágcsálékkal teli járatokat fúr.

A mesterségesen előállított szerek jegyzékében a burgonyabogár ellen javasolt rovarölő szerek szinte valamennyi hatóanyagcsoportot képviselik. A szerjegyzékekben is szereplő Bacillus thüringiensis var. tenebrionis spóraképző baktérium biopreparátuma a burgonyabogár-lárvák ellen hatásos lehet. 

Levéltetvek esetében is általános az inszekticides védekezés, pedig van más megoldás.

Környezetbarát, növényi kivonatokból álló permetszerek házi készítéséről már a növényvédelemről és a vegyszermentes permetezésről szóló bejegyzésben volt szó.

Azonban a hatékony növényvédelemnek a permetezés csak egy kis részét teszi ki, mellette ugyanolyan lényeges az agrotechnikai módszerek alkalmazása is, amit a növényvédelem bejegyzésben említettünk.

Sok esetben vannak jobb megoldások a permetezés és egyéb módon kijuttatott mérgek használata helyett.  A fonálférgek elleni védekezés alapelve, hogy csak egészséges, ép gumókat szabad vetési célra használni, a már fertőzött területről pedig legjobban úgy lehet kiirtani, hogy legalább 5 évig ne kerüljön burgonya vagy a kártevő más tápnövénye ugyanoda. A fonálférgek egyedszáma általános talajfertőtlenítő szerekkel (metámammónium, dazomet) gyéríthető, de ez nagyon költséges és a talajlakó egyéb élőlényekre veszélyes eljárás.