Balkonkert Tervezés – 2. Rész: Zöldségek a balkonkertben

Balkonkert Tudásanyag, Blog

Ha minden jól megy, ott tartunk, hogy megállapítottuk az erkélyünk tájolását, benapozottságát, azt, hogy a méretéhez képest milyen és mekkora edényeket érdemes beszereznünk. Beszéltünk az ültetőföld és a tápanyagok fontosságáról, beltéri komposztálási módszerekről. De még nem esett szó arról, hogy milyen zöldséget érdemes termesztenünk. Nézzük most ezt végig, amelyhez segítségül hívjuk majd ingyenesen letölthető e-bookunkat is.

A zöldségek igényei

Fontos szempont, hogy valójában mit szeretnénk termeszteni. Ezért érdemes egy listát készítenünk, hogy átlássuk, mire van igényünk, mik azok a zöldségek, amelyeket a leginkább fogyasztunk. Ehhez szintén az e-bookunk tud segítséget nyújtani. De nem csupán ez fogja meghatározni, hogy mit termesszünk. A rendelkezésre álló hely lesz főleg az, amely kizárja az olyan növényeket, amelyek túl magasak, terjedelmesek (pl. kukorica, tökfélék), vagy amiből kis mennyiséget szinte nem éri meg termeszteni (pl. borsó, fejes saláták, karalábé). De nézzük sorjában!

Vannak kis és nagy helyigényű zöldségek. Kifejezetten nagy helyet igényelnek a tökfélék, és minden nagy lombú zöldség, mint a paprika, paradicsom. Ha ezekkel próbálkozunk kis erkélyen, válasszunk felfuttatható fajtákat, így kihasználjuk a vertikális teret is. Kis helyen is sokat termeszthetünk a hagymafélékből, gyökérzöldségekből, tépősalátából, de a gyökérzöldségeknél az ültetőedény mélységére is figyelnünk kell.

Kifejezetten vízigényesek a paprika és paradicsom, a tökfélék, káposztafélék, saláták és minden nagy levelet fejlesztő zöldség. Érdemes ezek esetén önöntözős cserepeket bevetni. 

Kevesebb vízzel is beérik a gumósok, gyökérzöldségek, de persze az egyenletes vízellátást ők is igénylik. 

Kifejezetten napfényigényesek a trópusi, szubtrópusi területekről származó zöldségek, a tökfélék, a paprika, árnyékosabb helyen viszont nagy sikerrel termeszthetünk spenótot, salátát, hagymafélék, rukkola. Ezek északi, észak-keleti fekvésű erkélyünk alanyai lehetnek.

Kifejezetten könnyen termeszthetőek a hidegtűrő zöldségek, mint a sárgarépa, retek, cékla, spenót, tépősaláták, hagyma, fokhagyma, és ráadásul az erkélyek többségén 1-2 fokkal melegebb van, főleg panelház esetén, tehát már korábban is vethetjük őket. Kényesek és nagy odafigyelést kívánnak a paradicsom, paprika, uborka. 

Erkély esetén érdemes a gyümölcsöket is érintőlegesen tárgyalni, egyre több háztartásban találhatóak ugyanis szobanövényként tartható ehető gyümölcsök. Déli fekvésű erkélyen jól érzik magukat a citrusfélék, északi fekvésű, árnyékosabb helyen áfonyát, málnát is kipróbálhatunk, a keleti és nyugati fekvés viszont a legtöbb kis méretű, konténeres gyümölcsnek kedvezhet. Legkisebb helyigénye talán a szamócának van, melyet felfüggesztett cserepekben is tarthatunk ámpolnaként.

Növénytársítás

Az erkélyen is van létjogosultsága a növénytársításnak, de persze sokkal kevésbé érdekes, mint a kerti termesztés esetén. A növénytársítás fő célja ugyanis az, hogy egyrészt a talaj tápanyagtartalmára vigyázzunk, hogy egymással nem konkuráló növények kerülnek egymás mellé. Ez, ha külön edényekben neveljük a növényeket, nem számít, de akkor sem, ha együtt, hiszen ekkor bio tápoldat rendszeres alkalmazásával, vagy növényi erjesztett levelekkel való öntözéssel megoldódik ez a probléma. A másik célja a növénytársításnak az, hogy a kártevőket összezavarjuk a változatos elrendezéssel, így nem terjednek annyira el. Ha az erkély párkányán védvonalként illatos fűszer és gyógynövényeket, vagy akár illatos dísznövényeket (pl. muskátli) tartunk, ezt a zavaró hatást ugyanúgy elérhetjük.

Vetésforgó

Szintén kevésbé számít egy erkélyen a vetésforgó. Inkább akkor érdemes gondolkoni rajta, ha nagyobb ültetőedényben, akár mély, széles balkonládákban termesztünk és a következő évben nem cseréljük ki az ültetőközeget. Ekkor, ha következő évben is ugyanazt a növényt (pl. paradicsomot) ültetünk ide, már annyira nem teszünk jót. Ha esetleg több virágládánk vagy nagyobb edényünk van, a vetésforgót így is tudjuk alkalmazni, hogy egyik évben egyikbe, másik évben másikba ültetjük ugyanazt a növényt. De a legjobb, ha az ültetőföld felső részét évente lecseréljük, így a talajban telelő kártevőktől megszabadulhatunk. 

A vetőmagokról

A vetőmagok lehetnek vegyszermentesek, bio minősítésűek és hagyományos magok. Az első két kategória esetén a vetőmaggyártó garantálja a vegyszermentességet és ha van, a bio minősítést. A hagyományos magokkal sincs semmi gond, ezek az úgynevezett nem vegyszermentes magok, ami egyáltalán nem jelenti, hogy vegyszerrel kezelve vannak. Ebben a csoportban előfordul, hogy bizonyos magokat csáváznak, azaz főleg gombaölőszerbe forgatják a magokat és így csomagolják őket (sokszor a csávázott mag színes, például rikító zöld az uborkamag vagy a spenót). Az ebből termesztett növénynek lehet minimális szermaradvány tartalma, de ez minimális. Ezt magunknak kell mérlegelni. De ha a hosszútávú és széleskörű hatást nézzük, Földünknek sem tesz jót, ha vegyszereket használunk, főleg, ha vannak alternatív megoldások, amelyek konyhakerti viszonylatban nagyon jól működnek.

A vetőmagok fajtája sem mindegy. A boltban kapható vetőmagok többsége hibrid, olyan fajták, amelyek ellenállók, bőtermők stb., azaz valamilyen jó tulajdonságuk alapján vannak szelektálva. Ha ezekről fogott magot vetünk el, valószínű, hogy a most termő növényünk semmiben nem fog rá hasonlítani. Tehát vagy minden évben megvesszük a magokat, vagy egyszerűen elkezdjük kutatni a tájfajta megoldásokat. De akár mi is szelektálhatunk jó tulajdonságú növényeket: a legszebb, legellenállóbb, legegészségesebb termésről gyűjtsünk magokat és azt vessük el következő évben. 

A magoknak csíraképességi idejük is van. Minden magnál más, van, amelyik csak egy évig csíraképes (pl. a kapor), de olyan is van, amely akár 6-8 év helyes tárolás után is képes kicsírázni (pl. a tökfélék). Ha rosszul tároltuk a magokat, akkor is veszíthetnek a csíraképességükből, ezért vetés előtt érdemes egy próbát tenni, vízbe áztatni őket, és amelyik megszívja magát és lesüllyed a vízben, az biztosan csírázásnak is indul. 

Most már kellő alapunk van ahhoz, hogy elkezdhessük balkonunkon a munkát. A következő bejegyzésben az ültetőedényekkel és a balkon berendezésével fogunk foglalkozni. 

Ajánlott blog bejegyzések

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme

Fokhagyma növényvédelme Bár a fokhagyma rendelkezik vírus-, gomba- és baktériumölő hatással, ez a képessége nem minden kórokozó ellen hatásos. Vannak a hagymafélékre specializálódott, azokat megbetegítő mikroorganizmusok, melyeknek csak az egészséges, jó kondíciójú...

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

Burgonya öntözése szakszerűen a gyönyörű termésért

A burgonya öntözése alapvető fontosságú, hiszen olyan talajban érzi magát legjobban, amelyik állandóan nedves. Ennek a nedvességnek a mértéke a 70%-ban telített a talaj-vízkapacitás. Tehát nem az a jó, ha iszapos, sáros a föld, hanem amikor kellemesen nyirkos, a...

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

Burgonya növényvédelem: megelőzés és védekezés a konyhakertben

A burgonya növényvédelem kiemelten fontos, főképp azért, mert olyan károsítói és betegségei vannak, amelyek akár a termést teljesen megsemmisíthetik. Ha vegyszermentes kertben gondolkodunk, a betegségek, kártevők megjelenése ellen a megelőzés a legésszerűbb. Megelőzés...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0
    0
    KOSARAD
    Üres a kosaradWebshop
      Calculate Shipping
      Kupon alkalmazása